Amerikai kutatók megvizsgálták a Spitzbergák eltűnő gleccsereit, és arra a következtetésre jutottak, hogy az olvadó jég vastartalma segíthet a globális felmelegedés egyik fő okozója, a légköri szén-dioxid lebontásában.

A globális felmelegedés következtében Földünk gleccserei rohamos gyorsasággal tűnnek el. A Spitzbergákon találhatóak a leggyorsabban olvadó gleccserek, amelyeknek vízfolyama a benne feloldódott vas miatt vörös színű – ezért nevezik gyakran őket vérző gleccsereknek is. A Kaliforniai Egyetem kutatói ezt a különleges, vörös folyamot vizsgálták meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy a vastartalmú víz segíthet a globális felmelegedés elleni küzdelemben.

A gleccserek olvadása több okból is jelentős problémát jelent Földünk számára: egyrészt megszűnnek a sarkköri természetes élőhelyek, így az itt élő állatok a kipusztulás szélére kerülnek, másrészt az olvadás következtében megemelkedett tengerszint veszélyt jelent az alacsony fekvésű tengerparti települések számára. A legfrissebb kutatások kimutatták, hogy ez a jelenség sokkal több embert veszélyeztet, mint korábban hitték, a gleccserek ugyanis egyre gyorsabban olvadnak.

^[1]

A tudományos világ azonban felfigyelt arra, hogy a gleccserek eltűnése akár még pozitív következményeket is hordozhat magában. Ennek van köze a Spitzbergák gleccsereinek vastartalmához: a vas segíthet a mikroszkopikus méretű növények tápanyagellátásában, így növekedésükben és szaporodásukban is, ezek a növények pedig hatékonyan vehetik fel a harcot a felmelegedés egyik fő okozója, a légköri szén-dioxid ellen.

Erre az elképzelésre már sok metódust kidolgoztak, ezeket nevezik „vas-megtermékenyítési” sémáknak, amelyek nagy része a vas tengerbe juttatásában látja a felmelegedés megoldását. Ezek a sémák azonban még kidolgozatlanok, és igen sok buktatójuk van, mivel a jelenségre vonatkozó kutatások egyelőre elég szegényesek. Nem tudni például, hogy a vas milyen kémiai formában kerül a világtengerbe – a mikroszkopikus növények ugyanis a vas csak néhány formáját tudják hasznosítani.

^[2]

A Kaliforniai Egyetem kutatói Laura Wehrmann geokémikussal az élen szeptemberben kezdték meg kutatásaikat a Spitzbergákon, ahol terepmintákat gyűjtöttek. Most ezeket analizálják, és várják az eredményeket, hogy többet tudhassanak meg erről a furcsa, de talán reménnyel kecsegtető jelenségről.

Discovery News