26-án délelőtt útnak indította a NASA a Curiosity (Kíváncsiság) névre keresztelt Marsjáró terepjáróját és űrlaboratóriumát (MSL). A terepjáró mellett helyet kapott egy kanadai műszer is, az Alpha Particle X-Ray Spectrometer (Alfa-részecske Röntgen Spektrométer, APXS), amely a felszíni kőzetek kémiáját vizsgálja majd. Az MSL legalább egy marsi évet, azaz 687 földi napot marad a bolygón.

26-án, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor a NASA útnak indította marsjáró tereplaboratóriumát (MSL), rajta a Curiosity névre keresztelt, autó nagyságú terepjáróval és a kanadai fejlesztésű Alfa-részecske Röntgen Spektrométerrel (APXS). Az MSL kilenc hónap múlva fogja elérni a vörös bolygót, ahol megkezdi 687 napos „szolgálatát”.

„Nagyon izgatottak vagyunk, hogy elindíthatjuk a világ legmodernebb laboratóriumát a Marsra” – nyilatkozta Charles Bolden NASA-adminisztrátor. –„Az MSL segítségével teljesen új dolgokat tudhatunk meg a bolygóról, és kinyomozhatjuk, hogy milyen módon küldhetünk emberi expedíciót a Marsra, vagy akár sokkal távolabbi, ismeretlen égitestekre.”

^[1]

Az MSL a Gale-kráter közelében fog leszállni 2012. augusztus 6-án, 567 millió kilométeres út után. A Curiosity közel kétéves (egy marsi év) expedíciója során azt fogja vizsgálni, hogy a Mars felszíne valaha alkalmas lehetett-e arra, hogy bármilyen mikroorganizmus megéljen rajta.

„Az Atlas V rakéta megadta nekünk a kezdő lökést, most már úton vagyunk a Mars felé. A kommunikáció a járművel működik, egyelőre minden rendben történik” – nyilatkozta Peter Theisinger, az MSL projekt menedzsere.

^[2]

A Curiosity tudományos céljai némileg különböznek az előző marsjáróéktól: a robotkarjainak végén található fúrót és lapátot használva talajmintákat gyűjt majd a felszínről, amelyeket aztán a laboratórium belsejében szétválaszt és elemez. A Curiosity 10 tudományos eszközt hordoz magával, köztük több olyat is, amelyet most próbálnak ki először nem földi körülmények között: ilyen például egy lézeres berendezés, amely segítségével sziklák összetételét tudja megvizsgálni a távolból, vagy egy röntgendiffrakciós eszköz, amellyel a talajmintákból képes megállapítani a benne található ásványok típusait.

NASA