Mégsem folyó a víztömeg, amelyet az Amazonas alatt találtak

A földalatti, eddig folyóként definiált víz körülbelül6500 kilométerhosszan kígyózik a felszín alatt, és majdnem ötször olyan széles, mint az Amazonas. A Hamzának keresztelt „folyamról” azonban a napokban kiderült, hogy vize mozdulatlan, tehát a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem tekinthetjük folyónak.

Az Amazonas alatti, körülbelül4000 métermélyen található, folyónak definiált vizet brazil tudósok fedezték fel ez év augusztusában. Az egyik kutatóról, Valiya Hamzáról elnevezett „folyamról” a napokban derült ki, hogy vize mozdulatlan, tehát nem tekinthetjük folyónak.

A brazil tudósok augusztus közepén a Petrobras brazil olajipari óriásvállalat által az Amazonas vidékén – az Acre, a Solimoes, az Amazonas, a Marajó és a Barreirinhas medencéjében – fúrt 241 kőolajkút hőmérsékletét elemezték – ekkor találtak rá a föld alatti vízkészletre. Már ekkor is úgy számították, hogy a „folyó” vize nagyon lassan mozog: a Brazil Geofizikai Szervezet találkozóján előadott prezentációjukban a kutatók elmondták, úgy becsülik, hogy a Hamza vize körülbelül 10-100 métert folyik évente, szemben az Amazonas 01,-2 méteres másodperces mozgásával.

Valiya Hamza professzor azonban a BBC Newsnak elmondta, hogy a Hamzával kapcsolatban általános értelemben használták a folyó szót, és azt is kifejtette, miért gondolják, hogy folyóvízről van szó: „Az Amazonas vizét három forrás szállítja: az Amazonas maga, a légköri forgalomban található vízpára és a mozgó talajvíz. Az Amazonas üledékes medencéjének vízáteresztő képessége lehetővé teszi, hogy a felszín alatt jelentős vízáramlatok jöjjenek létre.”

Ezt a teóriát azonban számos geológus megcáfolja – így például Jorge Figueiredo, a Petrobras geológusa is. „A víz és néhány egyéb folyadék valóban átjuthat az üledékes kőzeteken, de ezek nagy valószínűséggel nem érik el az Atlanti-óceánt – ahogy ezt az Amazonas alatti folyóról is állították -, mivel az idősebb, lerakódott kőzetek áthatolhatatlan akadályt jelentenek nekik” – nyilatkozta. A kételkedők véleményét az is alátámasztja, hogy Hamza és társai a kutatási eredményeket egy tudományos folyóiratban sem publikálták.