Az Orosz Űrügynökség november elején indítja a Phobos-Grunt névre keresztelt expedícióját a Mars egyik holdjára, a Phoboszra. A cél talajminták visszajuttatása a Földre, valamint földi organizmusok vizsgálata a Phobosz környezeti körülményei között. Az expedícióban Kína és az Egyesült Államok is közreműködik.
Oroszország utoljára 1996-ban készült a Mars közelébe, ekkor a Mars96 misszió keretein belül a negyedik bolygó felszínére szeretett volna eljutni. Ez a próbálkozás azonban kudarcba fulladt, és az Orosz Űrügynökség csupán 10 évvel később, 2006-ban kezdett el újabb expedíciót szervezni a Mars és holdjainak vizsgálatára.
A Phobos-Grunt (a grunt oroszul talajt jelent) névre keresztelt projekt a Mars egyik holdját, a Phoboszt veszi célba. A november 8-án, Bajkonurból induló expedíció során egy ember nélküli kínai űrhajó, a Jinghuo1, valamint egy Planetary Society által létrehozott asztrobiológiai kísérleti labor egy Zenit rakéta segítségével jut fel az űrbe, és a tervek szerint 11 2013 februárjában éri el a Phobosz felszínét.
Az expedíció egyik célja, hogy mintákat küldjön vissza a Földre a hold talajából. A tervek szerint az első makroszkopikus földönkívüli minták 2014 augusztusában jutnak vissza a Földre. A másik cél az asztrobiológiai kísérlethez kapcsolódik: a Planetary Society 11 mikroorganizmust küld a világűrbe, méghozzá baktériumokat, eukariótákat és archaeákat – a kutatók azt szeretnék megvizsgálni, hogy a Föld védelmező mágneses teréből kikerülve, erős sugárzásnak és szélsőséges hőmérsékleteknek kitéve túlélhetik-e az űrutazást. A Élő Bolygóközi Repülési Kísérlet (Living Interplanetary Flight Experiment, LIFE) segítségével azt a teóriát akarják bizonyítani vagy cáfolni, amely szerint a Földre aszteroidák szállították az életet.
A Mars két holdja, a Phobosz és a Deimos körül még mindig tudományos viták folynak: a két égitestről ugyanis nem tudják megmondani, hogyan keletkeztek, sőt, még azt sem, hogy pontosan micsodák. A kutatók egy része úgy gondolja, hogy tulajdonképpen aszteroidák, amelyeket a Mars mágneses ereje „fogott be” magának, de az is egy lehetséges magyarázat, hogy törmelékfelhőből alakultak ki. Sokkal kisebbek, mint Földünk holdja, és sokkal közelebb is keringenek a Marshoz. A Phobosz a Marsot 7 óra 39 perc alatt kerüli meg, vagyis naponta háromszor, eközben kétszer kel fel a nyugati és kétszer nyugszik le a keleti égbolton.
A kutatók abban reménykednek, hogy a Phobosz vizsgálatával kideríthetik, hogyan keletkeztek a Mars holdjai, és így az univerzum keletkezéséről is többet megtudhatnak.
