Az amazóniai esőerdő mélyén érdekes, titokzatos vonalak húzódnak – a tudósok szerint legalább annyira fontosak lehetnek történelmünk számára, mint a híres perui Nazca-vonalak. A hatóságok és a helyiek azonban kisujjukat sem mozdítják, hogy megóvják ezeket az évezredes civilizációra utaló nyomokat.
Az 1970-es években Edmar Araújo marhatenyésztő meglepő felfedezést tett, ahogyan a fákat irtotta birtokáról a brazil Rio Branco közelében. Észrevette, hogy a földbe szabályos geometriai alakzatokat karcoltak: négyzeteket, köröket, öt- és hatszögeket. Araújo azonnal tudta, hogy nem mindennapi dologgal áll szemben. „Ezek a vonalak túl szabályosak voltak ahhoz, hogy ne ember készítse őket” – magyarázza. –„Azt hittük, hogy a bolíviai háború nyomaira bukkantunk.”
Ezeknek a vonalaknak azonban nem sok közük volt a 20. századi zavargásokhoz. A közelben, Acréban végzett régészeti ásatások kimutatták, hogy Araújo földjén kívül még több környékbeli helyen is megtalálhatóak ilyen vonalak, azonban semmi hozzájuk kapcsolódó jelenkori leleteket nem találtak – nem volt nyoma például házaknak, mesterséges árkoknak, amelyek azt jelentették volna, hogy valóban a bolíviai háborúból maradtak ránk a rejtélyes alakzatok.
Az Amazonas-medencét érintő erdőpusztulás az 1970-es évek óta újabb és újabb alakzatokat tárt nyilvánosságra. Alceu Ranzi brazil tudós szerint ezek a vonalak legalább annyira jelentősek történelmi szempontból, mint a híres perui Nazca-vonalak. „Igazán ezekben az alakzatokban a geometrikus pontosságuk nyűgözött le” – nyilatkozta Ranzi. –„Valamint az is, ahogyan megjelentek egy olyan őserdőből, amelyről eddig úgy tudtuk, hogy csupán néhány bennszülött törzs lakja.” Mr. Ranzi paleontológus, aki a 70-es években pillantotta meg először az alakzatokat. Azóta is kutatja őket. Azt már radiokarbon vizsgálatokkal sikerült megállapítani, hogy valószínűleg ezerötszáz-kétezer évvel ezelőtt készülhettek.
Az Acréban feltárt különös vonalak alapján néhány tudós arra következtet, hogy az Amazonas-medence sűrű őserdejét korábban népes civilizációk lakták. Ezt korábban kizártnak tartották a talaj minősége és az erdő kiterjedése miatt, most azonban kiderülhet, hogy az Amazónia fáinak kiirtása nem is annyira modern probléma, mint hittük. Ha ugyanis itt valóban nagyobb civilizációk éltek, földműveléssel is foglalkoztak, ami azt jelenti, hogy ők is pusztították a mára jócskán megfogyatkozott esőerdőt.
Charles C. Mann amerikai író is ezen az állásponton van: ő egyenesen úgy gondolja, hogy Percy Fawcett brit felfedező a xingu törzs elveszett városát, a „Z Várost” kutatva tűnt el az őserdőben – ez a „Z Város” pedig valószínűleg az alakzatokat készítő civilizációnak az egyik telephelye lehetett.
Ha ez a civilizáció valóban létezett, az azt jelenti, hogy ekkoriban az Amazonas-medence erdősége lényegesen kisebb területű volt, a fás területeket nagyobb kiterjedésű szavannák váltották fel. Ez az elképzelés azonban nem illik a modernkori természetfelfogásba, miszerint a mai társadalom teszi tönkre Amazónia őserdejét. Természetesen a kutatók is elítélik az erdőirtást, de hajlanak arra a következtetésre, hogy nem ez az első nagymértékű fapusztítás történelmünkben.
A brazil hatóságok és a polgárok nem fordítanak nagy gondot az örökség megőrzésére: a kormány nem rendelte el az alakzatok védelmét, több modernkori út már most átvezet rajtuk, néhány gazda pedig egyszerűen öntözőcsatornaként használja őket a földjén.
Bár elképzelések már vannak, arról még mindig fogalmunk sincs, hogy kik lehettek a titokzatos vonalak készítői. A kutatók szerint valószínűleg vallási szerepük lehetett, és többször átépíthették őket. A 70-es évektől máig több mint 290 alakzatot találtak az Acre tartományban, további 70-et Bolíviában, 30-at pedig a brazil Rondônia és Amazónia tartományokban. Denise Schaan, a Parái Egyetem régésze vezeti a kutatásokat az alakzatok után – a mai napig folyamatosan találnak újabb, az esőerdő takarásából kibúvó geometrikus formákat, amelyek feltehetően ennek a titokzatos civilizációnak az emlékét őrzik.
(Ezen a térképen meg tudod nézni, hogy pontosan hol is találtak eddig amazóniai alakzatokat.)
Forrás: New York Times
