A múlt század első éveiben a Pál-völgyben folyó kőbányászat során egymás után kerültek elő kisebb-nagyobb barlangjáratok. Ekkor fedezték fel a legmagasabban nyíló Harcsaszájú-barlang 300 m-es és a Pálvölgyi-barlang 1200 méteres szakaszát, majd a Bagyura-, a Hideg-lyuk- és a Kis-Hideg lyukbarlangokat. Könnyen lehet, hogy több összekötőjárat is volt a barlangok között, ezek azonban a befoglaló kőzettel együtt a bányászat áldozatai lettek.

A további feltárásokra évtizedeket kellett várni. A Szépvölgyi út túloldalán, a Mátyás-hegyi kőfejtőben a múlt század harmincas éveiben fedeztek fel négy barlangbejáratot, amik egy rendszerbe torkolltak. Ezt a háború alatt Futuraóvóhelybarlangnak nevezték. Több évtizedes kitartó kutatómunkával mind a Pál-völgyi barlangrendszer, mind a Mátyás-hegyi barlangrendszer jelentősen bővült, míg végül 2001-ben történt meg a nagy áttörés, az összekötő járat felfedezése. Ekkor a barlangrendszer már hazánk második leghosszabb barlangja volt.

^[1]

Az ezredforduló utáni években irányult a figyelem a Pál-völgyi kőfejtő évtizedekig „elhanyagolt” kisebb barlangjai felé. 2010 tavaszán a Harcsaszájúbarlang és a szomszédos Hideg-lyuk közötti összekötő járat felfedezésével ennek a barlangnak az együttes hossza is meghaladta a 7 km-t. Ettől kezdve a kutatások arra irányultak, hogy a Mátyás-hegyi, Pálvölgyi-barlang alkotta rendszert hogyan lehetne „összekötni” a Hideg-lyuk—Harcsaszájú-barlang rendszerével. Ez természetesen nem mesterséges összekötést jelent, hanem meglévő, de eltömődött jártok feltárását, kitisztítását. Az első kutatók 2011. december 11-én másztak át az egyik rendszerből a másikba. Így „létrejött” Magyarország leghosszabb barlangja, amelynél az Aggtelek-Jósvafői Baradla még a hozzátartozó, szlovákiai Domica-barlanggal együtt is rövidebb!

^[2]

A kutatók biztosak benne, hogy a területen még sok kilométer ismeretlen járatrendszer vár a felfedezésére. A termálkarsztos barlangokra, mint amilyen ez a rendszer is, jellemzőek a szűk átjárók, amiket csak hosszas, tervszerű kutatással lehet megtalálni és kitisztítani. Közvetlen anyagi támogatás hiányában a kutatók a feltárásokat szabadidejükben, saját költségükre végzik. Önzetlen munkájuk eredményeként hazánk most egy páratlan értékkel gazdagodott.

Látogass el a Pál-völgyi barlangba!

A kb. egymillió évvel ezelőtt kialakult barlangban a természet alkotta változatos kőzetformákkal találkozunk: Hófehérkével és a hét törpével, polipokkal és elefántokkal, s később feltűnik előttünk a Niagara-vízesés is. A barlangban egész évben11 °Ca hőmérséklet, ezért nyáron érdemes kissé melegebben felöltözni. A barlang némely szakaszán meredek lépcsősoron vezet az út, ezért a látogatás 5 éves kor alatt nem engedélyezett.

^[3]

Nyitva tartás: egész évben, hétfő kivételével minden nap 10-16 óráig.
A túrák minden óra 15 perckor indulnak. Kérjük, hogy nagyobb csoportok előre jelentkezzenek be telefonon!
A túra id­őtartama: hosszú túra kb. 60 perc, rövid túra kb. 25 perc.
Belépő­jegyek: felnőtt: 1200 Ft, kedvezményes: 960 Ft, rövid túra: 540 Ft
Kombinált (érvényes a Szemlő-hegyi barlangba is) felnőtt: 1650 Ft, kedvezményes: 1170 Ft
Cím: Bp. II. ker., Szépvölgyi út 162.
Megközelítés: Bp., III. ker., Kolosy térről induló 65-ös autóbusszal a Pálvölgyi-cseppkőbarlang megállóig.

További információ:
tel.: 1/325-9505
e-mail: palvolgy@dinpig.hu
www.palvolgyibarlang.hu ^[4]

Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park