Hatodik századi pénzérméket találtak egy német krumpliföldön

Egy amatőr régészcsapat különleges aranypénzeket talált Biesenbrow német város közelében. Az egyik arany pénzérmét I. Theudebert Meroving király uralkodása alatt verték, ez rendkívül ritkának számít.

Amatőr régészek Felix Biermann hivatásos régész segítségével egy Biesenbrow német város közelében található krumpliföldön egy marék, ritka aranypénzt találtak. Az arany között van I. Theudebert Meroving király (Kr. u. 533-548) portréjával díszített pénzérme is, amely rendkívüli ritkaságnak számít.

Biermann környéke széles körben ismert pénzérme-lelőhely. Először 1851-ben találtak a körzetben római és konstantinápolyi pénzeket. A 19. századi ásatásokat azonban nem igazán dokumentálták, még az első érméket megtalálóról is csupán annyit tudunk, hogy W. Dalichownak hívják.

Biermann Dalichow leírásai alapján leszűkítette a területet egy 400×800 méteres négyszögre, és összegyűjtött néhány tehetséges amatőr régészt, akik járatosak voltak a terepmunkában, és akiknek volt fémdetektoruk. Hamarosan, alig tíz centiméterrel a föld alatt. Biermann maga találta meg az I. Theudebert arcképével díszített érmét.

Az aranypénzek meghajlottak az évszázadok során, és mindegyikük nagyjából 4,4 grammot nyom. Akkoriban az előírt norma4,5 grammvolt, így a pénzérmék tökéletesen megfeleltek az előírásoknak, valószínűleg köznapi használatban voltak.

A felfedezésnek nagy történelmi jelentősége van. Az érmék ritkák és értékesek. A 6. században, amikor verették őket, csak a bizánci császár készíttethetett olyan érméket, amelyeken az ő arcképe látszik. Törvénytelen volt kivinni őket a Bizánci Birodalom területéről. A pénzérméket adófizetésre használták, a császár minden évben beolvasztatta őket és újakat veretett helyettük. Természetesen a solidusok mégis kikerültek a Birodalom területéről, de azt, hogy hogyan jutottak el amai Biesenbrowterületére, a kutatók nem tudják. Az biztos, hogy Kr. u. 550 körül kerültek oda.

A régészek úgy gondolják, hogy a most talált nyolc pénzérme egy nagyobb, elásott kincs része, amelyet először a 19. században fedtek fel. Valószínűleg türingiai katonák temethették el.

Forrás: The History Blog