Amerikai kutatók a természet hangjait használják fel annak nyomon követésére, hogy egy adott terület élővilága milyen változásokon megy keresztül. A madarak énekéből vagy a békák kuruttyolásából ugyanis következtetni lehet arra, hogy a különböző káros külső hatások milyen következményekkel járnak a biodiverzitásra.
A geofónia, a biofónia és az antrofónia valószínűleg ismeretlen kifejezések egy átlagos ember számára, az élővilágot kutató tudósok számára azonban jól ismert terminus technikusoknak számítanak. A békák esti kuruttyolása, a tücskök ciripelése, a szél süvítése vagy az autók motorjának zúgása mind ezen kifejezések alá sorolható.
http://www.youtube.com/watch?v=GIL-EjMyt_s&feature=related
Geofóniának nevezzük a természet nem állati eredetű zajait, például a mennydörgést vagy a szél süvítését. Biofónia alá tartoznak az olyan biológiai eredetű zajok, mint a madárcsicsergés vagy a békák hangja, az antrofónia alatt pedig az emberek okozta zajokat értjük: repülőgépek, vonatok, autók, satöbbi. Ezen zajok összességét kakofóniának nevezzük (amely ugyanígy zenei szakszóként komponálatlan, fület sértő dallamokat is jelent).
A Prudue Egyetem kutatója, Bryan Pijanowski és csapata ezekből a zajokból következtet arra, hogy bizonyos külső hatások, mint például a klímaváltozás vagy az emberi beavatkozás milyen hatással van az élővilágra. Pijanowski és társai szerint ugyanis a természet hangjai „kanárik a szénbányában” – azaz külső behatás eredményeképp először a biofónia hangjaiban észlelhető változás.
A békák kuruttyolása a biofónia része
Ha a hangok intenzitásában vagy gyakoriságában változás következik be, „azt valószínűleg valami külső hatás okozza” – nyilatkozta Pijanowski. –„Az ökológusok eddig figyelmen kívül hagyták azt, hogy a természet hangjai milyen módokon segíthetnek meghatározni az ökoszisztémában beálló változások okait.”
Erre tökéletes példa az, amit Rachel Carson biológus 1962-ben megjelent Silent Spring (Csendes tavasz) című könyvében említ: az Egyesült Államok nagy részén már csak elvétve hallani reggeli madárcsicsergést, holott régen minden nap hangos csiripeléssel kezdődött. Ez valószínűleg a környezeti és ökológiai hatások miatt változott meg.
A természet hangjainak vizsgálatával sikerülhet többet megtudnunk bizonyos területek környezeti változásairól.
A geofóniához tartoznak a vihar hangjai
Pijanowski már feltérképezte a biofóniát az Indiana állambeli Tippecanoe mezőgazdasági területein és vizes élőhelyein, a geofónia változásait a törpe örökzöld tölgyek esetében a kaliforniai Sequoia Nemzeti Parkban valamint a Costa Rica-i és olaszországi madarak énekének változásait.
A Costa Rica-iLa Selva BiológiaiÁllomás több mint 5000 növényfajnak és 500 madárfajnak ad otthont – a legalább három tucat békafaj és több száz rovarfaj pedig a biofónia tagjaként mind hozzájárul a környék biológiai történetének feltérképezéséhez.
Pijanowski jelenleg naponta készít térképeket az Állomás geofóniájáról és biofóniájáról, majd összeveti az eredményeket.
Forrás: National Science Foundation
Fotó: Bryan Pijanowski
