Szenzációs eredményt hozott az a kutatási projekt, amellyel a Kelet Ausztrál Egyetem tengerbiológusai a földközi-tengeri neptunfűmezők szaborodásbiológiai sajátosságait vizsgálták. A Spanyolország és Ciprus közötti 3.200 kilométeres szakaszon összesen 40 különböző kiterjedésű neptunfűmezőről gyűjtöttek DNS mintákat. A genetikai analízis eredménye szerint, a tengerífű telepek sokkal régebbiek, az eddig feltételezetteknél. A “legfiatalabb” vízalatti rétek 12.000 évesek, de olyan mezőket is sikerült azonosítani, amelyek életkora közel 200.000 év. A neptunfűmezők többsége átlagosan 100.000 éves. A telepek igen magas élettartama összefüggésben állhat a növények nem ivaros, vegetatív, sarjadzással történő szaporodási módjával, valamint azzal a tulajdonságukkal, hogy szélesen kiterjedt gyökérhajlataikban, az ún. rizómákban nagy mennyiségű tápanyagot képesek felhalmozni. Az ausztrál tengerbiológusok vizsgálati eredményeiket a PLoS ONE tudományos szaklapban tették közzé.
- A neptunfűmezők a jól megvilágított sekély vizekeben kiterjedt réteket akotnak
A neptunfű (Posidonia oceanica) annak ellenére, hogy tengerben él, nem moszat, hanem olyan, a békaszőlő-félék családjába (Postamogetonaceae) tartozó virágos növény, amely a cetek őseihez hasonlóan, a szárazföldről telepedett vissza a tengerbe. Paleotrópusi túlélőnek, ún. Tethys-reliktumfajnak tekintjük, amely valószínűleg még a Földközi-tenger geológiai elődjének a vizében fejlődött ki, évmilliókkal ezelőtt. Ez a rendkívül érdekes zárvatermő csak a Földközi-tengerben élő, ún endemikus faj. Fénykedvelő növény, és az egész Földközi-tengerben előfordul az infralitorális zóna néhány méteres sekély partmenti vizeitől legfeljebb 50 méteres mélységig. Nagyon fontos szerepet játszik a laza üledékek megkötésében, és számos állatfajnak biztosít élőhelyet.
A neptunfűmezők számos fajnak biztosítanak élőhelyet
A gyöktörzsek horizontális növekedése évente elérheti a 10-15 centimétert. Ezzel a viszonylag gyors növekedéssel magyarázható, hogy a lapos, homokos, illetve finomüledékes aljzaton rendkívül kiterjedtek lehetnek a mezők.Vannak olyan víz alatti egybefüggő ”rétek” amelyeknek a hossza eléri a 16 kilométert is. A neptunfűmezők a Földközi-tengerben ökológiailag kiemelt jelentőségüek.Ezért is jelent komoly fenyegetést a Monacói Akváriumból 1984-ben emberi figyelmetlenség miatt Földközi-tenger vizébe került, trópusi eredetű tiszafalevél-moszat (Caulerpa taxifolis) agresszív terjeszkedése, mivel az egyre több területen kezdi kiszorítani élőhelyeiről az őshonos neptunfüvet.
