Spanyol csillagászok fedezték fel januárban azt a 40-100 méter átmérőjűre becsült kisméretű aszteroidát, amely a legújabb pályaszámítások szerint 2013 februárjában, minden eddiginél közelebb fog elsuhanni a Föld mellett. A pályaadatok azt mutatják, hogy az aszteroida a geostacionárius műholdak 36.000 kilométeres pályamagasságán belül, ténylegesen alig 26.900 kilométeres távolságra fogja megközelíteni bolygónkat. (A geostacionárius műholdak az Egyenlítő felett, a Föld forgási sebességével megegyező sebességgel keringenek, ezért látszólag nem változtatják helyzetüket az égbolton.)
Az újonan felfedezett kisbolygó az ún. földsúroló aszteroidák, ezen belül pedig a potenciálisan becsapódó égitestek csoportjába sorolható. Földsúroló aszteroidának nevezzük azokat a Mars és a Jupiter közötti aszteroida-övből száramzó kisméretű égitesteket, amelyek pályája 1,3 csillagászti egység távolságon belüli a földpályához képest. ( A csillagászati egység a Nap-Föld közepes távolságnak megfelelő, kereken 150 millió kiloméres és a naprendszeren belüli távolságokat kifejező mértékegység.) Potenciálisan becsapódó égitesteknek pedig azokat az égitesteket nevezzük, amelyek 7,5 millió kilométernél közelebb haladnak el a Föld mellett. A földsúroló illetve potenciálisan becsapódó kisbolygók az aszteroida-övön belül egymással ütköző égitestek szétdarabolódásával keletkeznek, és az ütközési energia löki őket olyan új pályára, amely néhány ritka esetben, akár a földpályát is keresztezheti.
A földsúroló kisbolygók is a Mars és a Jupiter pályája közötti aszteroida-övből származnak
Egy-egy kisebb égi szikla Nap körüli keringése során szinte minden évben megközelíti a Földet. Ez a tény ismétlődően felveti azt a kérdést, hogy vajon mekkora az esélye egy globális következményekkel is együttjáró, katasztrófális becsapódásnak. Az asztronómusok jelenleg 250 földsúroló kisbolygót tartanak nyilván, de ezek száma az újabb és újabb felfedezések következtében folyamatosan emelkedik. A földsúroló kisbolygók között jelenleg a Ganymed a legnagyobb ismert aszteroida, a maga 41 kilométeres átmérőjével. (Csupán emlékeztetőül: A kréta időszak legvégén, hozzávetőleg 65 millió évvel ezelőtt a Földdel ütköző, és a földtörténet egyik legnagyobb globális kihalását eredményező ún. K/T eseményért felelős aszteroida átmérője 10-12 kilométer körüli lehetett, a számítások szerint.)
A K/T eseményt okozó aszteroida méretéhez hasonló kisbolygó becsapódása az emberiség pusztulását okozhatná
Becslések szerint a veszélyesnek tekinthető, 1 kilométeres, vagy annál nagyobb átmérővel rendelkező kisbolygók száma 1000 körüli lehet. A jelenleg ismert potenciálisan becsapódó égitestek száma 141, azonban valós számuk 10 és 50.000 közötti. Globális hatással is együttjáró becsapódás akár százezer évente is előfordulhat. A legalább 1 kilométeres, vagy annál nagyobb átmérőjű aszteroidával történő ütközés egymillió évente valószínűsíthető. Egy ilyen kisbolygó becsapódása már katasztrofális hatással járna együtt, és becslések szerint, legalább 1 milliárd ember halálát okozná. A K/T eseményt okozó aszteroida méretéhez hasonló tömegű kisbolygóval történő ütközés pedig az emberi faj teljes eltűnését eredményezné. Az “Armageddon” még ha a közeljövőben alacsony valószínűségű is, de az egyetlen olyan reális fenyegetés, amely az emberiség azonnali végét jelenthetné.
