A tudományos világ még csak nemrég ismerte el, hogy a tintahalak egyáltalán képesek érzékelni a hangokat – most azonban kiderült, hogy nem csak hallanak, de rengetegféle módon is reagálnak a hanghatásokra.
A Woods Hole Oceanographic Institution (WHOI) tudósa, Aran Mooney vezette kutatás azt vizsgálja, hogy a tintahalak mennyire érzékenyek az őket körülvevő hangokra, és milyen módon válaszolnak ezekre.
Az, hogy a tintahalakat mennyire zavarják az ember okozta, mesterséges zajok, kulcsfontosságú tényező – ezek az állatok ugyanis nagyon fontos szerepet játszanak a tengerek és óceánok élővilágában. A tápláléklánc szerves részei, és rengeteg vízi élőlénnyel kapcsolatban állnak, mind ragadozóként, mind prédaként. Így jelenlétük kiemelten fontos a tengeri állatok közötti egyensúly fenntartásában.
„Nagyon sok zajt keltünk a tengeri expedícióink és kereskedelmi hajózásaink során” – magyarázza dr. Mooney. –„Ezek legtöbbje alacsony frekvenciájú, a tintahal ezeket érzékeli a legjobban. Ha pedig ezekkel a zajokkal hatást gyakorolunk az állatra, akkor valószínűleg a viselkedését is megváltoztatjuk.” Ha hosszútávon befolyásoljuk a tintahalak viselkedését, az veszélyes lehet az egész óceáni ökoszisztémára.
A WHOI korábbi vizsgálatai megállapították, hogy a tintahalak az 50Hz és 500Hz közötti hangokat hallják, de a legjobban a 300Hz alattiakat érzékelik. Hallószerveik különlegesek: „Gondoljatok úgy rájuk, mint egy kifordított teniszlabdára” – magyarázza dr. Mooney. A hallószervek belseje apró szőrökkel fedett, amelyeken kis kalcium-kövek ülnek. A hallás folyamata során a hanghullámok szabályosan mozgatni kezdik a tintahal testét, a „kövek” viszont mozdulatlanok maradnak. A kis szőrszálak mozgása küld információt az agynak. A legújabb kutatás ezt a folyamatot szeretné még jobban feltárni, és rájönni, hogy tulajdonképpen hogyan hallja a tintahal az általunk kibocsátott hangokat, és hogy ezek milyen hatással vannak rá hosszabb távon.
Dr. Mooney a laboratóriumban
Dr. Mooney a laboratóriumában található tartályokban tintahalakat tart, amelyeknek időnként lejátszik váltakozó frekvenciájú és erősségű hangokat, majd figyeli az erre adott reakciójukat. Így sikeresen tudja dokumentálni, hogy a különböző hangerősség és hangfrekvencia milyen hatást vált ki az állatokból.
„Körülbelül 10 milliszekundum alatt reagálnak. Ez nagyon gyors, tulajdonképpen olyan, mint egy reflex. Azt jelenti, hogy nem gondolkodnak azon, hogy mit csináljanak, beléjük van programozva a reakció. Változtatják a színüket, felgyorsulnak vagy tintasugarakat lövellnek ki magukból.”
Dr. Mooney és csapata úgy gondolja, hogy a tintahalak valószínűleg arra használják a hallásukat, hogy feltérképezzék a környezetüket – észrevegyenek egy előttük található objektumot vagy megtalálják az utat a felszín felé.
Forrás: BBC News
