Máglyán égették meg Husz Jánost

597 éve, 1415. július 6-án eretneknek nyilvánították és máglyán megégették Husz Jánost. Husz János cseh pap, egyetemi tanár és vallásreformer volt, a huszitizmusalapítója. Tanai többek között kimondták, hogy „a hatalom a kegyelmen alapul” eszme számára egy birtok- és vagyon nélküli egyházat jelentett, mely gyakorlatilag az állam közvetlen ellenőrzése alatt áll. Ugyanis nézete szerint minden „hatalom”, „uraság” vagy „uradalom” égen és földön egyedül Istenhez tartozik, így egy teremtmény uradalma Istentől ered, és a bűn (Istentől való elszakadás) által az elvész. A prágai érsek, aki addig támogatta, megvonta tőle a bizalmat, és kiközösítette. A pápa és Husz közötti ellentét újra fellángolt, amikor a pápa a nápolyi király, László ellen keresztes háborúra hívta fel a keresztény világot. Ezt a felhívást Husz és barátja, Jeromos is, mint istentelent megtámadta. Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár a konstanzi zsinaton kívánta az ellentéteket elsimítani, ezért Huszt császári menlevéllel meghívta. Konstanzban azonban, mivel nem tartotta magát az egyházi parancshoz, hogy misét ne mondjon, börtönbe vetették. 1415.június 5-8 között a zsinat által kiküldött bizottság kihallgatta. Július 6-án hirdették ki az ítéletet, és még aznap a városon kívül felállított máglyán megégették. Husz bátran, zsoltárokat énekelve és Krisztust dicsőítve lépett a máglyára. Kivégzése napját Csehországban hosszú időn keresztül megünnepelték, de később ezt Nepomuki Szent János ünnepe kiszorította.