Hogy tudja a kormány ellenőrizni, hogy a csapataik megfelelően védve vannak a harctéren? A tengerbiológusok szerint leghatékonyabban úgy, hogy a poliphoz hasonlóan viselkedik és gondolkodik.
Rafe Sagarin, az Arizonai Egyetem ökológusa szerint az amerikai Honvédelmi Minisztérium lassú, centralizált, bürokratikus jellege felelős azért, hogy olyan sok amerikai katona lett pokolgépekkel elkövetett támadások áldozata Irakban. A katonák fel voltak hatalmazva, hogy saját döntésük alapján cselekedjenek a „Petraeus-doktrínának” nevezett művelet kérdésében. A taktika során a helyiekkel hatékony kommunikációt folytatnak annak érdekében, hogy előzetes tájékoztatást kapjanak a pokolgépek lehetséges hollétéről.
Honnan tudhatná azonban egy tengerbiológus, hogy milyen katonai műveletek alkalmasak a fegyveres erők védelmére? Sagarin kutatásai azt bizonyítják, hogy a Petraeus-taktika pont egy olyan művelet, amit a polipok is alkalmaznak. Annak ellenére, hogy ezek az állatok jól szervezett központi idegrendszerrel rendelkeznek, sok reakciójuk decentralizált, egyes sejtjek ugyanis saját döntés alapján reagálnak a váratlan helyzetekre. Ennek köszönhető, hogy képesek a gerinctelen állatokra jellemző változatos álcázási módszereket alkalmazni. Az oktopuszok adaptív taktikáját alkalmazva nagyobb védelmet érhetnek el az amerikai katonák Irakban.
A leckék, amelyekre a természet tanít bennünket még Sagarint is meglepik néha: „Szkeptikus vagyok az általánosításokkal kapcsolatban a biológiát és az ökológiát tekintve, mert nagyon komplex rendszerről beszélünk. Rengeteg időbe telt, míg szabályt találtunk a megfigyelt jelenségekre.” Az első ilyen szabály, amit a kutatás során felfedeztek, a decentralizáció fontosságán alapul. Pontosan annak az ellenkezője, amit az Államok a védelem során csinált a Washington központú, centralizált Belbiztonsági Minisztérium létrehozásával. A második szabály, amire rájöttek, hogy mennyire lényeges a szimbiózis. Majdnem minden organizmus függ legalább egy vagy kettő, de az esetek többségében több másik fajtól. A nemzetvédelemben a MECIDS rövidítésű felügyeletet hozza példának, ahol izraeli és palesztin orvosok együtt dolgoznak annak érdekében, hogy kiderítsék az olyan fertőző betegségek elterjedését, mint a H1N1 influenzavírus.
Sagarin arra a következtetésre jut, hogy az emberek túl sokat terveznek, mert úgy gondolják, hogy a világ sokkal kiszámíthatóbb, mint amilyen valójában. Az organizmusok nem terveznek, nem jósolnak, vagy próbálnak tökéletesek lenni, így sokkal hatékonyabbak a küzdésben, mint az emberek, akik állandóan lehetséges modelleket dolgoznak ki, és megoldási lehetőségeken gondolkodnak. Ez mind használhatatlan és hátráltató egy kiszámíthatatlan világban.
Forrás: BBC
Kapcsolódó cikkek:
Az űrlények úgy nézhetnek ki, mint a medúzák
Megtalálták Oroszország Atlantiszát?
Titokzatos maszkok egy maja piramisban
