Az éghajlatváltozások befolyásolták az elhunytakat mumifikáló csincsorró indiánok temetkezési szokásait – derítették ki chilei kutatók.

A Chinchorro-kultúra népe, egy halászközösség körülbelül tízezer éve telepedett meg az Atacama-sivatag Csendes-óceán menti részén, és hatezer éven át élt azon a területen, amely jelenleg Chile északi részét és Peru déli vidékeit foglalja magában.

A Chilei Katolikus Egyetem kutatói Pablo Marqueta irányításával a csincsorró indiánok mumifikálási szokásait vették górcső alá, tanulmányukat az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences legújabb számában tették közzé.

^[1]

Megállapításuk szerint kezdetben volt a természetes mumifikálódás, hiszen a terület az egyik legszárazabb a Földön, és a sekély sírokba eltemetett, kiszáradt holttesteket rendszeresen “kihantolta” a szél.

A chilei kutatók szerint ez azonban csupán az érem egyik oldala, a világon elsőként alkalmazott rituális mumifikálást ugyanis a népesség lélekszámának növekedésével magyarázzák a tudósok.

A regionális éghajlatra utaló nyomok után kutatva növényi maradványokat kerestek az üledékes kőzetek különböző rétegeiben, amelyek elárulták, hogy Kr.e. 5800 és Kr.e. 4700 között az Andokban megnőtt a csapadék mennyisége, ennek köszönhetően talajvíz halmozódott fel az amúgy száraz, sivatagos területeken, csermelyek, patakok törtek a felszínre.

A viszonylag kedvező körülmények hatására nőtt a népesség lélekszáma, amely Kr.e. 5000 és Kr.e. 3000 között érté el csúcspontját. A nagyobb népesség több halottat is jelentett egyben. Az el nem bomló tetemek állandóan jelen voltak, kihatottak az élők mindennapjaira – olvasható a PhysOrg ^[2] tudományos hírportálon és Nature ^[3]hírei között.

A kedvező környezeti tényezők hozzájárultak egy összetettebb társadalmi struktúra kialakulásához is. Új eszközök jelentek meg, új ötletek születtek – emelte ki Pablo Marqueta.

^[4]

Többféle mumifikálási “divat” is született. Kezdetben voltak a fekete múmiák, amikor mangánoxiddal festették a holttesteket, később okkerrel vörösre színezték őket.

Körülbelül 4400 évvel ezelőtt az éghajlat szárazabbá vált, a part menti vizekben csökkent a halállomány, ezzel egy időben a csincsorró indiánok felhagytak a halottak mumifikálásával. Pablo Marqueta szerint a csincsorró indiánok a kontinens belsejébe települtek át.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek:
A Fehérek Templomának múmiái segítettek a TBC kutatásában ^[5]
Tüdőbeteg volt a feláldozott inka kislány ^[6]
Egyiptomi múmiaportrék a manchesteri kiállításon ^[7]