Nagyszabású kiállítással ünneplik Berlinben Nofretitit, a 3500 éve élt egyiptomi királynőt, akinek világhírű mellszobrát 100 éve találták meg német régészek.

A berlini Neues Museumban 1300 kincset vonultatnak fel, közülük több százat a csütörtökön nyíló kiállításon láthat először a közönség. Az Amarna fényében – Százéves a Nofretiti-lelet című kiállítás a páratlan műalkotás keletkezésének és feltárásának történetét és az ókori szobor modern kori hatástörténetét mutatja be.

Rekonstruálják Thotmesz, a Nofretiti-szobrot készítő művész műhelyét, és bemutatják, hogy a Ludwig Borchardt vezette egyiptomi német expedíció miként találta meg a műhelyet a mai Amarnánál, az egykori birodalmi fővárosban, Ahet-Atonban, amelyet Nofretiti férje, Ehnaton fáraó alapított. A reformer fáraó halála után a város hamar elnéptelenedett, és romjai több ezer évig homok alatt rejtőztek, mire a huszadik század elején napvilágra kerültek.

Tipp: Trükkösen építették Alexandriát ^[1]

A német expedíció során nagyjából 14 ezer leletet tártak fel a sivatagi romvárosban. Mintegy 5500 Németországba került, ezek közül 600-at állítanak ki. A többi kiállítás tárgyat a berlini múzeum egyebek között a párizsi Louvre, a New York-i Metropolitan Museum of Art és a londoni British Museum gyűjteményéből köLcsönözte az április 13-ig tartó kiállításra.

A tárlaton azt is bemutatják, hogy az ókori egyiptomi királynő szobra miként alakította a modern kor női szépségideálját, és hogyan vált a modern művészet és marketing világszerte ismert elemévé.

^[2]

A százéves évfordulóra időzítették több új tudományos eredmény publikációját is. A kiállítást beharangozó szerdai berlini sajtótájékoztatón ismertették például a leuveni katolikus egyetem vizsgálatát, amely szerint Nofretitit a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem állították félre hatalmi játszmák következtében Ehnaton uralkodásának 12. évében, és nem is akkor halt meg, hanem még a 16. évben is férje mellett volt.

Hermann A. Schlögl német egyiptológus pedig azt állítja új kötetében, amely szintén az évfordulóra jelent meg, hogy Nofretiti jóval több volt, mint Ehnaton fáraó első számú felesége. Az asszony az uralkodásban is társ volt, és ő volt az egyistenhit kialakítását célzó vallási-kulturális reform ideológusa. Erről tanúskodnak az ókori Egyiptom legnagyobb vallási épületegyüttesénél, a karnaki templomoknál feltárt feliratok. Schlögl ezekről új fordítást készített és kimutatta, hogy Nofretiti az új istenség, Aton kitalálójaként mutatta be magát.

Tipp: Megnyitották a szakkarai Szerapeumot ^[3]

Ez az aktív szerep forradalmian új volt egy fáraófeleség részéről. A képi ábrázolások is változást jeleznek, feltártak például olyan ábrázolást, amelyen Nofretiti foglal helyet a trónon, a férje pedig mellette egy zsámolyon – írta a német tudós a “százéves” Nofretitiről szóló könyvében.

Forrás: MTI