Talajkutatók, úgy tűnik, bizonyítékot találtak arra, miért omlott össze a maja kultúra a 900-as években. A Tikal közelében megvizsgált talaj arról árulkodik, hogy az itt élők mezőgazdasági termelése hamar kifárasztotta az életet adó földet.
A Soil Science Society of America Journalban megjelent tanulmány a Tikal közelében fekvő talajokat vizsgálja. A kutatást Richard Terry, a Brigham Young Egyetem kutatója vezette.
Tipp: Nyomorúságos volt a maják élete a spanyol hódítás után
A tanulmány kutatja a maják nagyobb városai körül található mezőgazdasági célra felhasznált talaj szerkezetét, a mezőgazdasági és termelési szokásokat – ezzel együtt arra is bizonyítékot találhatott, hogy a maja civilizáció miért indult gyors pusztulásnak a klasszikus periódus végén, a 10. század elején, olvasható a Past Horizons régészeti portálon.
A kutatók az alföldeken nagymértékű kukoricatermesztés nyomait találták – ez nem meglepő, mivel ezeken a területeken kisebb az erózió, és fenntarthatóbb a termesztés. A mezőgazdaságnak ekkor Tikal nagyjából 60 000 fős népességét kellett eltartania.
Ezzel együtt a Terry és csapata számos lejtős területen is megfigyelte az eróziót, ami azt jelenthette, hogy a maja földművelőknek előbb-utóbb mozogniuk kellett az alföldi talajoktól, mert azok kifáradtak.
Tipp: Az egyik legnagyobb maja királynő sírjára bukkantak?
Ha a maják földművelése valóban ilyen erős eróziót hozott létre a területen, a talajveszteség egy idő után lehetetlenné tehette az emberek számára, hogy élelmet termesszenek – ezért kezdődhettek meg a nagy népvándorlások a 900-as években, amelyek a legnagyobb maja központok hanyatlásához vezettek.
Forrás: Past Horizons
