Hogyan „másszák meg” a halak a vízeséseket?

Egy friss tanulmány kimutatta, hogy egy hawaii gébféle ugyanazt a módszert használja táplálkozásra, amellyel felkapaszkodik a vízesés szikláin.

A Sicyopterus stimpsoni gébfaj igencsak szívós állat: a növényekkel táplálkozó hal képes akár egy 100 méteres vízesés szikláján is felkapaszkodni – olvasható a LiveScience tudományos portálon. Ez számára olyan távolság, mintha mi akarnánk egy maratoni távot lefutni – függőlegesen, árral szemben.

A hawaii nevén o’opu nopiliként is ismert gébféle a szigeten kifejezetten kedvelt állatnak számít: a helyiek úgy tartják, hogy ha a géb felmászik a vízesésen, a szerencse is követni fogja.

Tipp: Megnyílt a világ legnagyobb ócenáriuma

A Sicyopterus stimpsoni növényekkel táplálkozik, amelyeket a szívókoronggá fejlődött szájával vesz fel a sziklákról. A Clemson Egyetem kutatói azt tanulmányozták, hogy ennek a módszernek van-e köze ahhoz, ahogy a géb felkapaszkodik a vízesésen.

Sicyopterus stimpsoni

A halfaj egyébként akár 18 centiméteresre is megnőhet, a sziklafalon pedig a hasán található szívókorong segítségével mászik fel – a kutatók megállapították azt is, hogy a mozgásban a szájának is segítő szerepe van. Ezért feltételezik, hogy az egyik módszer a másikból fejlődött ki, de hogy melyik volt előbb, még nem tudják.

A kutatás során a Clemson Egyetem tudósai Hawaiion befogtak egy csapat gébet, és akváriumban megfigyelték a táplálkozó és mászó módszereiket. Lefilmezték a két tevékenység közbeni állkapocsmozgást, és megállapították, hogy a géb ugyanúgy használja az állkapcsát mászás és evés közben.

Tipp: Rejtélyes víz alatti homokkörök

„Ahhoz, hogy megtudjuk, melyik módszer fejlődött ki előbb, a Sicyopterus stimpsoni rokonait is meg kell vizsgálnunk” – magyarázta Richard Blob, az egyetem kutatója. A megfigyelés eredményeit a PLOS ONE tudományos folyóiratban publikálták.