Aszteroida és üstökös-öv két közeli csillagszomszédunk körül

A Herschel és Spitzer űrtávcsövek felvételeit kiértékelve, egy amerikai kutatócsoport felfedezte, hogy az égbolt legfényesebb égitestei közé tartozó két csillag,- a Lant és a Déli Halak csillagképek alfái -, a Vega és a Fomalhaut körül a Naprendszeréhez nagyon hasonló kisbolygó és üstökös-öv található.

Többek között a Herschel űrtávcső infra tartományban készített felvételei alapján sikerült felfedezni, hogy a Naprendszeren kívül is léteznek aszteroida és üstökös-övek
Forrás: sen.com

Az University of Arizona asztrofizikusukból álló kutatócsoportja, a Spitzer és a Herschel űrtávcsövek infravörös tartományban készített felvételeit elemezve fedezte fel, hogy a Vega és a Fomalhaut rendszerében majdnem ugyanolyan aszteroida és üstökös-öv található, mint amilyen a Naprendszerünkben is ismert. (Érdemes megjegyezni, hogy a projektben vendégkutatóként, a Max Planck Istitut für Astrophysik magyar munkatársa, Balog Zoltán csillagász is részt vett.) A két csillag körül felfedezett apró és hideg kozmikus testekből álló rendszerek rendkívül hasonlóak egymáshoz.

Fantáziakép a Fomalhaut exobolygójáról és törmeléksávjáról
Forrás: NASA

Mind a Vega, mind pedig a Fomalhaut körül megkülönböztethető egy belső, „melegebb”,(-120 Cfok) és a központi csillagoktól távolabbi, hideg (-220 Cfok) hőmérsékletű külső öv.  A Naprendszerben szintén nagyon hasonlóan helyezkedik el a Mars és a Jupiter pályája közötti belső kisbolygó-öv, a Naptól számított 2 és 3 csillagászati egység közötti távolságban (1 csillagászati egység a Föld és Nap közötti közepes távolságnak felel meg, amely kereken 150 millió kilométer), valamint 30 csillagászati egységre, a Plútó pályáján túli üstökös-zóna, az ún. Kuiper-öv.

A nyári égbolt legfényesebb csillaga, a Vega, fiatal A0 színképosztályba tartozó fehér csillag, amely alig 25 fényév távolságra fekszik tőlünk
Forrás: bitacoradegalileo.com

Mind a Vega, mind pedig a Fomalhaut esetében hasonló a belső és külső övek távolságának aránya. (Az aszteroidák és üstökösök a Naprendszer keletkezésének idejéből fennmaradt, és  a rendszer legidősebb anyagmaradványai.)Mindkét csillagnál sikerült kimutatni, hogy a két kozmikus törmeléköv között széles sáv húzódik. A kutatók szerint ez pedig azt valószínűsíti, hogy – a Naphoz hasonlóan – a Vega körül is kis tömegű sötét kísérők, bolygók keringhetnek. A Fomalhaut esetében az előbbi feltevés ma már bizonyosság, ugyanis éppen a közelmúltban fedezték fel a „Fomalhaut B” exobolygót. A Vega bolygórendszerére vonatkozó hipotézis egyelőre még bizonyításra vár.

A Lant-csillagkép térképe legfényesebb csillagával, a Vegával
Forrás: wikipedia.org

A Vega a téli égbolton látható Szíriusz után az égbolt második legfényesebb csillaga. A nyár esti égen, a zenithez közeli Lant csillagképben szabad szemmel is könnyen felismerhető ez a gyönyörű, kékesfehér fényben tündöklő csillag. A Vega a földközeli csillagok közé tartozik, tőlünk mért távolsága mindössze 25 fényév. Igen fiatal, A0 színképosztályba tartozó fehér csillag. Amíg Napunkat életkora, -4,8 -5 milliárd év- alapján a középkorú, G színképosztályba sorolt sárga csillagok között tartják nyilván, addig a Vega „alig” 500 millió éves életkorával, a fényesen sugárzó fiatal csillagok családjába tartozik.

A Vega ( a kép bal oldalán) és a Nap méretarányos képe. A felvételen jól megfigyelhető a Vega igen erős lapultsága, amely a csillag rendkívül gyors tengelyforgására vezethető vissza
Forrás: wikipedia.org

Szépsége mellett igen egyedi tulajdonságokkal is rendelkezik. A csillagászok már korábban felismerték, hogy a Vega látható fényessége majd’ ötvenszer nagyobb, mint amit a felszíni hőmérséklete indokolna. Ez a furcsa anomália a csillag rendkívül gyors tengelykörüli forgására vezethető vissza. Sikerült megmérni, hogy a Vega egyenlítői átmérője 2,8-szorosa a Nap átmérőjének, ezzel szemben a pólusain mindössze 2,3-szoros Nap átmérővel rendelkezik. Az eltérés a csillag nagyon gyors tengelykörüli forgás miatti erős lapultságával magyarázható. A mérések szerint a Napnál jóval nagyobb tömegű csillag alig 17 óra alatt fordul meg a tengelye körül. Ez pedig annak a kritikus forgási sebességnek a 92 százaléka, amelynél a csillag a fellépő centrifugális erő miatt, már széthullana.

A Fomalhaut rendszere
Forrás:exoplanety.cz

A Fomalhaut – a Piscis Austrini -, azaz a Déli Halak csillagkép alfája, szintén az égbolt legfényesebb csillagai közé tartozik. Magyarországról a déli égbolton, a horizonthoz közel figyelhető meg. A Fomalhaut még a Vegánál is valamivel fiatalabb, 2-300 millió éves korú, az A3-as színképosztályba sorolt forró fehér csillag. Tömege 2,3-szorosa a Nap tömegének, átmérője pedig 1,7-szer nagyobb központi csillagunk átmérőjénél. Az elmúlt hetekben a Fomalhaut igen gyakran szerepelt a sajtóhírekben, mivel a csillag kiterjedt porsávjában egy körülötte keringő, hozzávetőleg kétszeres földtömegű bolygót fedeztek fel. A tőlünk 23 fényév távolságra fekvő Fomalhaut sötét kísérője így a Földhöz az egyik legközelebbi  exobolygó.