Ősi civilizáció építette 1500 éven keresztül, mégsem tudjuk mind a mai napig, hogy milyen célból alkották. Szertartáshely, földönkívüli idegenek leszálló pályája és ezekhez hasonló teóriák keringenek az építményről, megosztva egyaránt szakértőket és laikusokat . Íme, öt új, furcsa –vagy éppen igaz– elmélet a híres Stonehenge-ről.
Időszámításunk előtt 3100 körül kezdhették meg, és i.e. 1600-ig tarthatott a Stonehenge megépítése amai Nagy-Britannia, Wiltshire területén. A téglalap alakú sziklákat/köveket körbe rakták, de hogy milyen célból, arról nem maradt fenn írásos emlék. Az építmény rendeltetéséről a legújabb feltevések a következők:
1. Temetkezési hely
Új tanulmányok szerint Stonehenge nemesek, illetve a korabeli elit emberek temetője volt. Az először exhumált csontdarabokat később visszatemették – ártva ezzel a bizonyítékoknak –, majd brit kutatók nem régiben újra exhumálták és elhamvasztották a 63 egyéntől származó, több mint 50.000 csontmaradványt. Mike Parker, a londoni Régészeti Intézet kutatója szerint vallási vagy politikai okai lehettek ennek a döntésnek. A BBC-n futó dokumentumfilm szerint férfiak és nők egyenlő arányban, pár gyermekkel együtt lettek örök nyugalomra helyezve.
2. Gyógyító energiák
Egy másik hipotézis szerint a kőkorszaki emberek hittek a helyszín gyógyító erejében. Geoggrey Wainwright és Timothy Darvill régészek beszámolójából kiderült, hogy a nagy számban talált emberi csontvázakon sérülések illetve betegségek jeleit azonosították; valamint védő-és gyógyító talizmánokat is leltek.
3. Hangvilla vagy hangelnyelő
A Stonehenge körkörös építési stílusának a hangok mesterkélt illúziója is oka lehetett . Steven Waller kutató szerint, ha például két dudás zenélt ott, a csend miatt a térben maradtak a hangok, kioltva vagy felerősítve egymást. Az elmélet spekulatív, de más szakértők is megerősítették a térség nagyszerű akusztikáját. Egy 2012-ben készített tanulmány szerint a kör alakban terjedő hangok hasonló erősséggel rendelkeztek, mint bármely mai székesegyház vagy koncertaréna akusztikája.
4. Csillagvizsgáló
Más feltevések szerint Stonehenge építésénél csak a Nap állását vették figyelembe. Ugyanis az emlékművet egy sugárút köti össze a közeli Aven folyóval, ezzel összehangolva a téli- és a nyári napfordulót. A tudósok sertés vágásokra utaló bizonyítékokat is találtak, és ebből kiindulva lehetett fontos a decemberi időszakra eső téli napforduló meghatározása.
5. “Csapatépítés”
Egyfajta régi „csapatépítőként” is használhatták az arénaszerű építményt. Az új kőkori emberek találkozóhelye lehetett a természetes táj, vagy a már említett téli-és nyári napfordulók ünneplése miatt.
