Egyiptom Godzillája

^[1]

A Spinosaurus volt a földtörténet leghatalmasabb szárazfödi húsevő ragadozója

Sorozatunk előző részében már megemlékeztünk arról, hogy minden bizonnyal a kréta-időszak lett volna számunkra a legveszedelmesebb kor a Föld történetében. Soha annyi vérszomjas ragadozó nem népesítette be a szárazföldeket és az óceánok birodalmát, mint a krétában. A krétában a mainál jóval melegebb és kiegyenlítettebb éghajlaton a szárazulatokat kiterjedt örökzöld trópusi erdőségek uralták. Mivel a világtenger szintje átlagosan 200 méterrel volt magasabb mint napjainkban, a tengerpartokat helyenként óriási mocsaras láperdők övezték. E tengerparti árapálysíkságok koronázatlan királya, a bizar, „godzillás” kinézetű Spinosaurus nem csak a korabeli partvidék, hanem a Föld történetének is a legnagyobb szárazföldi ragadozója volt.

^[2]

Az igen bizar megjelenésű Spinosaurus a korai és késői kréta-időszak határán, mintegy 100 millió évvel ezelőtt tartotta rettegésben a kortársait

 A Spinosaurus maradványait csak és kizárólag Észak-Afrika területéről ismerjük. A legelső Spinosaurus kövület 1912-ben, az egyiptomi Baharijja-oázis közelében került elő. Ernst Stromer, a neves német őslénytankutató ismerte fel, hogy a maradványok egy addig ismeretlen családot és nemzetséget is alkotó hatalmas ragadozó fosszíliái. A lelőhely után, Stromer Sipinosaurus aegypticus-nak (magyarra fordítva: egyiptomi tüskéshátú gyíknak) nevezte el az általa 1915-ben leírt fajt. Felfedezése óta nem túl sok Spinosaurus maradvány került elő, a legtöbb leletet Egyiptom és Marokkó területén találták.

^[3]

Ha a méreteit a később élt legendás kréta-időszaki kortársával, a Tyrannosaurussal hasonlítjuk össze, bizony még a hatalmas zsarnokgyík is eltörpül az egyiptomi „Godzilla” mellett.  Legutóbb 2005-ben kerültek elő olyan Spinosaurus maradványok, amelyek azt mutatják, hogy az állat teljes hossza 16 –18 méter, a tömege pedig 7 – 9 tonna körüli lehetett.

^[4]

Az infografika jól érezteti az állat hatalmas termetét, a legnagyobb szárazföldi ragadozók, mint például a Gigantosaurus és Tyrannosaurus méretéhez képest

A Spinosaurus megjelenése igen egyedi volt. Ez a szárazföldi ragadozó rendelkezett a leghosszabb koponyával, a hátából pedig óriási, a szintén tekintélyes méretű csigolyáknál akár 11-szer magasabb tüskék sora meredt elő. A paleontológusok feltételezése szerint a tüskék egy tarajszerű bőrvitorlát feszítettek az állat háta fölé, amelynek a hőszabályozásban lehetett szerepe. A keskeny és hosszú álkapcsokban recézettség nélküli hatalmas kúpos fogak ültek.

^[5]

A keskeny és hosszú álkapcsokban recézettség nélküli, hosszú kúpos fogak ültek

A csontváz rekonstrukciók azt mutatják, hogy a Spinosaurus felegyenesedve, két lábon járt, bár egyes modellezések szerint, esetenként a rövidebb mellső végtagjait is használhatta járás közben.

^[6]

A csontváz rekonstrukciók azt mutatják, hogy a Spinosaurus felegyenesedve járt

Eddig csak a kora és késői kréta-időszak határát jelző albai-turoni emelet rétegeiből kerültek elő Spinosaurus maradványok. Ebből megállapítható, hogy a gigászi ragadozó 106 millió éve bukkant fel, és 93 millió éve tűnt el az élet színpadáról. A maradványok előfordulás azt valószínűsíti, hogy a Spinosaurus életterét az ekkor létezett Tethys-óceán déli partvidékén elterülő, afrikai mocsaras tengerparti árapálysíkságok alkották.

^[7]

A Gigantosaurus (balról) a Spinosaurus (jobbra) és az emberi koponya méreteit igen jól szemléleti ez a kép

A legtöbb paleontológus úgy véli, hogy az állat kétlaki életmódot élt, és szárazföldi barangolásain kívül nagy előszeretettel vadászhatott a sekély vizű tavakban, lagúnákban is. A vízi életmódot valószínűsít az orrnyílások helyzete  a koponyán, amely a krokodil-félék orr struktúrájára emlékeztet.

^[8]

A Spinosaurus nagy előszeretettel kereste fel a sekély vízű tengerparti tavakat és lagúnákat is, amelyekben halakra vadászott

Fogszerkezet és mérete alapján, a Spinosaurus nagy valószínűséggel ún. oppurtunista ragadozó lehetett. Étrendjében egyaránt szerepelhettek halak, valamint kisebb és közepes nagyságú szárazföldi növényevő illetve ragadozó dinoszauruszok, de nyilván a dögevést sem vetette meg. A nagyközönség számára ez a rendkívül furcsa megjelenésű ragadozó talán legjobban a Jurassic Park 3.  mozifilmből lehet ismert.

 Képek: BBC Nature, Planet Dinosaur’s, propscreen.com, archív