Az első cső alakú ékszert egy 5000 évvel ezelőtt kialakított sírban fedezték fel. Mindez 1911-ben történt, a Gerzeh temetőben, mintegy 70 km-re Kairótól délre. Akkor a vizsgálatok során megállapították, hogy a leletek i. e. 3600 és i.e. 3350 között készülhettek, meteorit, vas és nikkel darabokból. De az 1980-as években kétségbe vonták a meteorit összetevőt, mondván, hogy a magas nikkel tartalom nem csak „égi eredetű” lehet, hanem öntvény is.
Az Open- és a Manchester Egyetem tudósai nemrégiben górcső alá vették a régészeti leleteket, hogy eloszlassák a kételyeket és a tévhiteket. A röntgen és a CT vizsgálatok megerősítették, hogy a 20. század eleji megállapítások megállják a helyüket és bizonyítható a meteorit eredet; sőt mi több, kiderült, hogy jellegzetes Widmanstätten kristályszerkezetű, nem öntött, hanem kalapált eljárással, hideg formában készült.
A widmanstätten kristályszerkezet
Ezt alátámasztja, hogy a vaskohászatról az i.e. 6. századtól kezdve vannak feljegyzések, annál korábbiak nem igen. „Az, hogy az ókori egyiptomiak ilyen ritka és szép anyagokat használtak, utalás arra, hogy hittek az égből leeső anyagok mágikus erejében.”- nyilatkozta Joyve Tyldesley, a Manchester Egyetem egyiptológusa.
Nem ez az első olyan eset, hogy ősi ereklyékről derül ki kozmikus eredetük. A 15 000 éve becsapódott Chinga-meteoritból faragták a Vasember nevű Buddha szobrot, amit 1938-ban a Heinrich Himmer által támogatott tibeti expedíción találtak meg a németek és vitték Németországba. Tavaly szeptemberben német kutatók megállapították, hogy ezt a szobrot ataxitból, azaz ritka és magas nikkel tartalmú vasmeteoritból faragták.
A vasember szobra
Képek: archív
Kapcsolódó anyagok:
Egyiptomi szfinxet akartak külföldre csempészni Olaszországból
3D-s látogatás egy etruszk sírban
Az óegyiptomiak fizettek, hogy templomi rabszolgák lehessenek
