A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói az egyik gázai piramist építtető Menkauré szfinxére bukkantak, melynek elülső lábai között egy hieroglif feliraton magának az i. e. harmadik évezredben élő uralkodónak a neve is olvasható. Egy másik felirat szerint „a szeretet isteni megnyilvánulása … örök életet adott neki”.
Az észak-izraeli Hacór régészeti lelőhelyen előkerült szfinxláb különösen értékes, egyrészt mert ez az első térségben talált királyi szobortöredék, másrészt mert ez az első feltárt Menkauré-szfinx az egész világon.

^[1]
Az Amnon Ben-Tor professzor és Saron Zuckerman vezette régészcsoport szerint az eredetileg 500 kilós gránitszobor kiváló tanúbizonysága az Izrael földje fölötti egyiptomi uralomnak. A feliratok szerint a szfinx eredetileg Heliopoliszban, a bibliai Onban, a mai Kairótól északra lehetett.
A kutatók nem tudják, mikor és miféle körülmények között került Hacórba, de valószínűtlennek tartják, hogy már a fáraó életében odavitték volna, mert az i. e. harmadik évezredből nincsenek források az Izrael földje és Egyiptom közötti kapcsolatokról. Lehetséges, hogy csak az i. e. második évezredben szállították jelenlegi helyére, a Kánaán földjéről származó Hükszoszok egyiptomi hódításának idején.

^[2]
Ugyanakkor az is lehet, hogy a szobor az i. e. 13-15. században került Hacórba, amikor Kánaán vidéke egyiptomi uralom alatt állt. Talán az egyiptomi uralkodó ajándéka lehetett Hacór királyának, ugyanis akkoriban ez volt a Földközi-tenger délkeleti részének legjelentősebb, húszezer embernek otthont adó városa.
A szfinxmaradványt a jeruzsálemi Izrael Múzeumban állítják ki. (MTI)

képek: archív