A paragliding, vagyis a siklóernyőzés nem csupán repülés a szelek szárnyán: óriási szabadságérzetet ad és fantasztikus élményekkel gazdagít.

A Wright fivérek 1903-ban az első működőképes repülőgép, a Wright Flyer megalkotásával valósították meg azt az álmot, ami már talán korábban is a képzeletünkben lappangott, minthogy Leonardo da Vinci felrajzolta az első ejtőernyő tervrajzának skicceit a 15. század végén. A repülés igazi szabadságélményét azonban az első paplanernyők, majd a siklóernyők tömeges megjelenése nyújtotta az 1980-as években.

^[1]
Ma már sokféle eszköz áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy a szelek szárnyán repüljünk. A siklóernyő több részre osztott, nem kör alakú kupolájának köszönhetően nemcsak süllyedni képes, hanem előre is haladhatunk vele, és a mozgását is tudjuk irányítani a zsinórzat segítségével. A szárny alsó és felső felületén máshogy áramlik a levegő, így az aerodinamika törvényeinek megfelelően vitorlázhat a pilóta, aki az ernyőhöz karabinerekkel biztosított beülőben foglal helyet. A pilóták gyakran ötvözik a siklóernyőzést akrobatikus elemekkel, spirálokkal, bukfencekkel, forgásokkal és ezek sorozatos kombinációival, amit akrózásnak hívunk.

Magyarországra is berobbant e népszerű extrém sportág az 1980-as évek végén. A magyar pilóták nemzetközi szinten is rendkívül sikeresek, Takáts Pál és Kézi Gábor Adrenaline and Turbulence című filmjében avatta be a közönséget az akrózás rejtelmeibe.

A magyar hegyek ugyan eltörpülnek Európa csúcsai mellett, mégis találunk itthon szép terepet a siklóernyőzésre. Az Alpok felett repülni azonban összehasonlíthatatlan élményt nyújt.

Két tó között: Interlaken

Svájc természeti szépségeit madártávlatból csodálhatjuk meg a legnagyszerűbben. A Berni-Alpok hegycsúcsai és völgyei lenyűgöző látványt nyújtanak a magasból. Az Eiger, a Mönch és a Jungfrau előtt siklani a levegőben, majd letekinteni a Brienzi- és a Thuni-tóra felejthetetlen élmény. Mindezt a világ egyik legszebb siklóernyős terepén, Interlaken régiójában élvezhetjük.

^[2]
Juharfák erdejében: Gnadenwald

Svájchoz hasonlóan, az osztrák Alpok is számtalan légi kalandra csábítja a paragliding kedvelőit. Tirol mesés tájain szárnyalhatunk a magasban, érintve az Inn folyó völgyét. Az 1500 méter magasan fekvő Hinterhornalm ideális starthely az ernyőzéshez, miközben csodálatos panoráma tárul elénk a szemközti Tuxi-Alpokra. Az Innsbruck közeli Gnadenwald lakói már meg sem lepődnek az égből leszálló pilóták láttán, mivel itt szervezték meg a sárkányrepülők európai bajnokságát 2000-ben. A város Ausztria legnagyobb nemzeti parkja, a Karwendel Alpine Park lábánál található, ami Európa egyedülálló juharerdejével büszkélkedhet.

^[3]

Európa tetején: Chamonix

Európa legmagasabb csúcsának, a Mont Blanc közelében szárnyra kapni, és a Chamonix-völgybe leereszkedni egyedülálló légi mutatvány. A szintén óriási hegyekkel körbevett “Fehér Hölgy” – ahogy a franciák a Mont Blanc-t emlegetik – 4800 méter fölé emelkedik, és az acro pilóták egyik kedvenc starthelye. Több útvonalon is elérhető a csúcs, legtöbbször a mintegy 3800 méter magas Aiguille du Midi-ről indulnak a siklőernyősök, és 5-7 óra alatt érik el a Mont Blanc-t. Innen Olaszország, Svájc és Franciaország felé is vitorlázhatnak, útközben számos gleccser és menedékház felett is elrepülnek. Európa tetejére felmászni nem kis erőfeszítésbe kerül, az élmény cserébe megfizethetetlen.

^[4]
Képek: interlaken.ch, tirol.at, chamonix.net

Videók: youtube

Kapcsolódó anyagaink:

Wilbur Wright, az első pilóta 100 éve halt meg ^[5]
A denevéremberek nyomában (videókkal) ^[6]
160 léggömbbel a tenger felett ^[7]