A ruha mellett még régebbi, az újkőkorból származó nyílvesszőket és íjmaradványokat találtak, ezek kora 6 ezer évesre tehető. A régmúlt tárgyai a légkör általános felmelegedése révén bukkantak elő, olyan helyeken is olvad a hó és a jég, amelyeken – némi túlzással – soha nem szokott. A több évezredes fagy jól megőrizte a tárgyakat.
A tunika a Lendbreen gleccseren került elő. Marianne Vedelernek, az Oslói Egyetem régészének beszámolója szerint a ruhát kifakította a nap és a szél, de hajdani használója is igencsak sokat hordhatta, sőt, nem kizárt, hogy utolsó viselője előtt más is koptatta. Erre utal két foltozás. Becslések szerint a ruhadarab az időszámítás előtt 390 és 230 között készülhetett.
“Nincs rajta se gomb, se kötő, egyszerűen csak belebújt gazdája, aki feltehetően rénszarvasvadász volt. A tunika vastag, így téli ruhaként szolgált” – mondta a régész. (MTI)
képek: Szatmári Zoltán
