- The Explorer World - https://www.explorerworld.hu -

Üvegtitkok Ausztriában

Posted By The Explorer On 2013-09-20 @ 10:41 In Ismerd meg! | No Comments

Üvegtitkok Ausztriában

 Ma már csak nagyon kevés helyen tekinthető meg az üveggyártás tradicionális formája. E ritka helyek egyike a steiermarki Bärnbach, ahol bepillantást nyerhettünk e ősi mesterség kulisszatitkaiba.

Az üveg elődjének a természetben vulkanikus kőzetformációkban sok ezer évvel ezelőtt megtalálható obszidiánt tartják (üvegesen megdermedt láva, alig átlátszó fekete színű anyag). Az üveggyártás felfedezését a föníciaiaknak, annak mesterséges úton történő előállítását az egyiptomiaknak tulajdonítják, míg a gyártást a rómaiak fejlesztettek tökélyre, és a Római Birodalom bukása után Velence (Murano szigete) lett az üveg előállításának központja. A XVI-XVII. században már egész Európában működtek üveghuták, melyek a XX. század elején megszűntek, mivel a korszerű, nagy olvasztó kemencék létrejöttekor a gyártás során félautomata és automata gépsorok vették át szerepüket.

0. nyito kep [1]

A steiermarki Bärnbachban 1805 óta hagyományos módon, szájjal fújva (üvegfúvó pipa használatával) készülnek a különféle üveg termékek, melynek tradíciója a mai napig fennmaradt többek között a 2013.09.20-án 30. születésnapját együtt ünneplő Stájer Üvegművészeti központnak, Üvegmúzeumnak, és a Hittaller üvegboltnak köszönhetően. A rendezvényt a Stölzle Glas-Center-ben bonyolítják le, ahol az üveggyár, a múzeum, és az árusítóhely is üzemel

A múzeum bemutatja az üveggyártás fejlődésének történetét a kezdetektől napjainkig. Láthatóak itt ókorból származó tárgyak (gyöngysorok, parfümös edények stb.), egy középkori üveghutta, az üvegfúvók életét és munkásságát bemutató tárlat, vagy akár ritkaságszámba menő embernagyságú üvegek, poharak, de a leghétköznapibb üvegből készült használati tárgyak is.

1. kep [2]

Előzetes bejelentkezés alapján a délelőtti órákban a hagyományos manufakturális gyártás ma már csak kevés helyen létező folyamata is megtekinthető. Hogyan is készülnek hagyományos módon az üveggyártás remekművei? E a különleges művelet kulisszatitkait lépésről-lépésre szemmel követhetjük a bämbachi üzemben. Az üveg szilícium-dioxidot és fémoxidokat tartalmazó szervetlen anyag, amelyet olvasztással állítanak elő. Kemencében hő hatására először átlátszatlan folyadék keletkezik, majd átlátszó válik sok buborékkal, végül nagy hőmérsékleten 1200-1600oC-on a buborékok eltávoznak, az üveg egyneművé válik. A segédanyagokkal történő kellő színezés után /titán [3] élénk lilává színezi, a króm [4] zöldre, …/ következhet a formázás művelete.

2.kep [5]

Az üvegfúvás létfontosságú szerszáma az üvegfúvó pipa, amely 2-3 m hosszú és 1,5-3 cm átmérőjű vékony falú acélcső, végét a kemencében merítve olvadék kerül rá, amit a szakember az olvadék folyékony állaga miatt folyamatos mozgatás és forgatás közben egyenletes falvastagságúra fúj. A fújás következtében a levegő üreget képez az olvadék közepében. A műveletet többször megismétlik, míg a kívánt méretet, és segédeszközök segítségével a kívánt formát el nem érik. Az ezt követő műveleteket mindig 2 ember végzi, mivel a folyékony olvadék, állandó forgatás igényel, miközben további megmunkálást is kell végezni rajta. Például váza készítésénél 2 üvegfúvó pipa szükséges, mivel 2 olvadék kerül összeolvasztásra. Az összeolvasztást követően a váza alját tartó üvegfúvó pipa eltávolítják, és a készülő termék alját eldolgozzák.

3.kep [6]

Formában történő méretre alakítást követően, újra hevítik, majd ismételten az aljára kerül az üvegfúvó pipa, hogy a váza szája is kialakítható legyen. Homokfúvással nagynyomású levegő segítségével kemény kvarcszemcséket porlasztanak az üvegre. A formázás végeredményeképpen az olvadékból 500-600 oC-os üvegtárgyak készülnek, azokat az erre szolgáló speciálisan kialakított hűtőkemencében helyezik, a pipáról eltávolítják, és a repedését megelőzendő fokozatosan és egyenletesen több óra alatt kb. 25 oC-ra hűtik le. Az üveg térhódításának következményeképpen a közkedvelt, mindennapi használatra szolgáló tárgyi eszközök (poharak, üvegek, stb.) készítése, a régi bevált módszerrel már nem tudta kielégíteni a megnövekvő piaci igényeket, ezért ezen a téren felváltotta azt a gépi készítés, mely az üvegfúvás hagyományos műveleteit követi, csak sokszorta gyorsabban.

4.kep [7]

Amíg a kézi módszerrel 2 ember egy teljesen egyedi munkadarabot (nincs két tökéletesen egyforma) átlagban 20 perc alatt készít el, addig ugyanezen idő alatt gépi úton akár 600-5000 darab egyforma tárgy is elkészülhet.  Ennek fejleményeképpen a Stölzle cégcsoport az automatizált szériatermékek gyártásának irányában is kénytelen volt nyitni. Négy országban (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Anglia) van jelen, összesen 27 gyártósoron többmilliárdos éves darabszámot előállítva, többek között náluk készül az Oktoberfest-re szükséges 1,2 millió söröskorsó.   A műhelyben történő gyártás megtekintését követően kedvünkre gyönyörködhetünk az üzletben található árukínálatban, megvásárolhatjuk az itt készült színpompás egyedi termékeket, vagy egyéb gépi, sorozatgyártással készített üvegtermékeket.

5. kep [8]

Szerencsére azonban manapság is igény van az egyedi, kézzel készült remekművekre, remélhetőleg erre az alkotó, művészi tevékenységre a későbbiek során is szükség lesz.

További információk: (www.glasmuseum.at [9] ).

 

 


Article printed from The Explorer World: https://www.explorerworld.hu

URL to article: https://www.explorerworld.hu/2013/09/20/21338/

URLs in this post:

[1] Image: http://explorerworld.hu/wp-content/uploads/2013/09/0.-nyito-kep.jpg

[2] Image: http://explorerworld.hu/wp-content/uploads/2013/09/1.-kep.jpg

[3] titán: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tit%C3%A1n_(elem)

[4] króm: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kr%C3%B3m

[5] Image: http://explorerworld.hu/wp-content/uploads/2013/09/2.kep_.jpg

[6] Image: http://explorerworld.hu/wp-content/uploads/2013/09/3.kep_.jpg

[7] Image: http://explorerworld.hu/wp-content/uploads/2013/09/4.kep_.jpg

[8] Image: http://explorerworld.hu/wp-content/uploads/2013/09/5.-kep.jpg

[9] www.glasmuseum.at: http://www.glasmuseum.at/

Copyright © 2011 The Explorer World. All rights reserved.