Elismerik a magyar fejlesztéseket a világban. Az a 150-200 éves tudásbázis és az a mai akadémiai tudás, amire támaszkodhatnak a magyar szakemberek, meghozza a gyümölcsét – jelentette ki Áder János a sajtó képviselőinek, miután megtekintette a víz-világtalálkozóhoz kapcsolódó szakmai kiállítást.
Közölte: egyre többen elismerik nemzetközi versenytárgyalásokon is, hogy a magyar ajánlat jobb technikai és anyagi vonatkozásban is. Megemlítette, hogy három héttel ezelőtt magyar cég nyerte el a vietnami fővárosban, Hanoiban a víztisztítás kiépítését.
Példa nélkülinek nevezte, hogy a budapesti nemzetközi vízügyi konferencián a tudomány képviselői, politikai döntéshozók és a vállalkozói szféra meghatározó szakemberei egyaránt jelen vannak.
Illés Zoltán környezetügyi államtitkár a konferencia civil fórumának megnyitóján hangsúlyozta: Magyarország mindig kiemelt figyelmet fordított a vízkérdésre, ezért is rendez most nemzetközi tanácskozást a témában, a fórum ismertebbé teszi Magyarországot a vízpolitikában és az ENSZ munkájában.
Magyarország már korábban is sokat foglalkozott a vízügyekkel, ez központi témája volt az ország 2011-es soros EU-elnökségi programjának is. Magyarország tagja az ENSZ kereteiben működő víz barátai munkacsoportnak is – közölte az államtitkár.
Hangsúlyozta: a legtöbb országon átfolynak a folyók, vagyis egyszerre folyik hozzájuk és tőlük el a víz. Ezt azt jelenti, hogy a nemzetek együttműködésre kényszerülnek.
A civil fórum három napon keresztül tart a világtalálkozó keretében. Az ülések követik a tanácskozás témaköreit. Szerdán a tiszta ivóvízhez és az alapvető szanitációhoz való hozzáférés biztosítása, valamint az integrált vízgazdálkodás volt a téma.
A budapesti víz-világtalálkozó üléseivel párhuzamosan a civil fórum mellett tudományos, ifjúsági és üzleti fórumot, valamint fotópályázatot és filmfesztivált is rendeznek.
Az esemény végén a tervek szerint elfogadják a budapesti nyilatkozatot, ebben kiemelik azokat a vízpolitikai célokat, amelyek központi elemei lehetnek a jövőbeli fenntartható fejlődési céloknak és a 2015 utáni globális fejlesztéspolitikának.
A tanácskozás második napján Bárdossy András, a Stuttgarti Egyetem tanára az MTI-nek arról beszélt, hogy a tiszta vízhez jutás és a szennyvízkezelés mellett komoly vízgazdálkodási problémát jelentenek a jövőben is a vízzel kapcsolatos katasztrófák, az árvizek és az aszályok.
A szakértő, aki a tanácskozás tudományos fórumán vett részt, kifejtette: a 21. századi vízgazdálkodásban kettős kihívással kell szembenézni: egyrészt a népesség növekedésével, “a tízmilliós nagyságrendű” nagyvárosok számának emelkedésével és területhasznosítási problémákkal, mert egyre több erdőt vágnak ki, hogy mezőgazdasági termelésbe vonják a területüket.
Másrészt gondot okoz, hogy az éghajlatváltozás miatt nem tudni, hogyan alakul majd az időjárás, “nem ismerjük a jövő természeti viszonyait” – mutatott rá. Hangsúlyozta: ezek a gondok nagymértékben megnehezítik a jövő vízgazdálkodását.
Bárdossy András elmondta: a fejlett országokat az motiválhatja abban, hogy segítsenek a fejletlenebb államok vízgazdálkodási problémáinak megoldásában, hogy ezáltal csökkenhet a migráció, kevesebben vándorolnak el a szegényebb országokból a rossz vízellátási, vízgazdálkodási helyzet miatt. (MTI)
Képek: Szatmári Zoltán, archív
