- The Explorer World - http://explorerworld.hu -

Az ember pusztította ki a Jégkorszak filmből ismert vicces külsejű madarat?

Posted By Máté Viola On 2013-12-11 @ 08:00 In Föld | No Comments

A 17. század végére kihalt dodót a WWF is kampányának jelképéve választotta, melyben a Föld sokszínű élővilágának megőrzéséért küzd. A dodók eltűnésében jelentős szerepet játszott az ember.

A dodót sokan az Alice Csodaországban című regényből és a Jégkorszak című animációs filmből ismerik. Ez a galambalakú röpképtelen madár Mauritius szigetén élt, és a 17. századra teljesen kipusztult. Mint sok más esetben, itt is elsősorban az ember felelőtlen viselkedése a felelős e különös állatfaj eltűnéséért. A dodó akár az egy méteres magasságot is elérte, testének tömege pedig a húsz kilogrammot is túlszárnyalhatta. Sokan úgy vélték, hogy a többi futómadárral állt rokoni kapcsolatban, mint a strucc, az emu, a kazuár vagy a nandu. A dodó azonban a galambfélékhez állt közel, annak ellenére, hogy nagy termete miatt képtelen volt repülni.

Az Indiai-óceán területén található szigetre valószínűleg Délkelet-Ázsiából érkeztek a dodók ősei, habár vándorlásuk története ismeretlen a tudósok előtt is. Annyi azonban biztos, hogy a maradványokból kinyert DNS vizsgálatok szerint a szintén délkelet-ázsiai, ma még létező sörényes galambokkal álltak a legközelebbi kapcsolatban.

2 [1]

A dodók sorsát a holland telepesek megjelenése pecsételte meg a 17. század első felében. Habár Mauritius már előbb is feltűnt a korabeli térképeken, és a portugál felfedezők egy bő évszázaddal korábban megjelentek a szigeten, a furcsa külsejű madarak ekkor még biztonságban voltak. A nagyfejű, erős csontozatú és kifejezetten zsíros dodók nem számítottak finom falatnak, az éhes holland hajósok mégis sokszor vadásztak rájuk. Ráadásul a dodó nem volt félénk állat, mivel egy ragadozó sem vadászott rá természetes élőhelyén, elrepülni sem tudott, így elfogása nem jelentett különösebb kihívást sem. A helyzetet csak rontotta, hogy az őserdők kitermelésével az életterüket is visszaszorította az ember. Ez önmagában még nem fenyegette volna a faj fennmaradását, az európai telepesek azonban magukkal hozták háziállataikat is, és a kutyák, disznók megették a dodók tojásait. A hajókon behurcolt patkányok szintén veszélyt jelentettek számukra. A madarak a földön raktak fészket és csak ritkán költöttek, akkor is többnyire csak egy tojást. Alig egy évszázad kellett csak ahhoz, hogy ezek a vicces külsejű madarak örökre eltűnjenek a Föld felszínéről.

3 [2]

Pontos külalakjuk azonban máig ismeretlen, mivel csak rajzok és illusztrációk maradtak fenn róluk. Mivel csak kevesen látták élőben ezeket a ritka madarakat, sokan kételkedtek is a létezésükben. A telepesek elmondása szerint nagyon különös volt a dodók külleme, így Európában sokan csak egy mítosznak tartották a soha nem látott fajt. Kihalásának híre is csak a 19. században terjedt el a világon, miután a Penny magazin hasábjain megjelent egy nagy feltűnést keltett cikk 1833-ban, amely szerint az ember nagymértékben hozzájárult a faj eltűnéséhez. A dodó azóta is az ember által kipusztított állatok szimbóluma, és a World Wildlife Fund is választotta már jelképének.

1 [3]

Képek: wordpress.com, preservedproject.co.uk, ru.iceage.wikia.com

 

Kapcsolódó anyagok:

Mégsem Ázsiából származnak a kutyák? [4]

A teknősök a dinoszauruszok leszármazottai? [5]

 


Article printed from The Explorer World: http://explorerworld.hu

URL to article: http://explorerworld.hu/2013/12/11/az-ember-pusztitotta-ki-a-jegkorszak-cimu-filmbol-ismert-vicces-kulseju-madarat/

URLs in this post:

[1] Image: http://explorerworld.hu/wp-content/uploads/2013/12/dodo3.jpg

[2] Image: http://explorerworld.hu/wp-content/uploads/2013/12/dodo2.jpg

[3] Image: http://explorerworld.hu/wp-content/uploads/2013/12/dodo1.jpg

[4] Mégsem Ázsiából származnak a kutyák?: http://explorerworld.hu/2013/11/16/megsem-azsiabol-szarmaznak-a-kutyak/

[5] A teknősök a dinoszauruszok leszármazottai?: http://explorerworld.hu/2013/05/06/a-teknosok-a-dinoszauruszok-leszarmazottai/

Copyright © 2011 The Explorer World. All rights reserved.