Kilencvennégy éves korában elhunyt a huszadik század kiemelkedő tengerkutatója, Hans Hass. A búvárkodás úttörője kiváló eredményeket ért el a légzőkészülékek kutatás-fejlesztésében is, ezzel megnyitotta az utat a búvárturizmus előtt.
Nevéhez számos expedíció, könyv és dokumentumfilm fűződik. A cápák királyaként emlegetett osztrák tudós (“König der Haie”) elsőként ismertette meg a tenger felfedezetlen élővilágát a közönséggel, különös tekintettel a cápákra. Az emberek tévhitét akarta eloszlatni, akik csak a szörnyeteget látták a ragadozóban. A cápák viselkedését kutató későbbi tanulmányai arra irányították figyelmét, hogyan lehet a természet törvényeit az üzleti életben is felhasználni.
Hass 1919. január 23-án született Bécsben. Ügyvéd édesapja hivatását választva először jogi tanulmányokat folytatott, de egy sorsfordító találkozás örökre megváltoztatta elképzeléseit. 1937-ben a francia Riviérán töltötte vakációját Guy Gilpatric amerikai búvárral, és a víz alatti világ annyira lenyűgözte, hogy életét a tenger világának bemutatására szentelte. Két évvel később forgatta első filmjét a Holland Antillákra szervezett expedícióján, amihez saját maga által fejlesztett, elődeinél megbízhatóbban működő kameraházat használt. Közben kitört a második világháború, és Hass visszatért a Német Birodalomba. A lábát érintő Raynaud-szindróma miatt a Wehrmacht nem sorozta be, mert a menetelés hatására összeszűkülő artériái és a vér hirtelen kiáramlása érgörcsöt okozhatott volna számára. Jogi tanulmányait megszakítva zoológiát tanult a berlini Friedrich-Wilhelms Egyetemen. A háború alatt sok időt töltött a görög szigeteken merüléssel, és doktori disszertációjához gyűjtött anyagot tengerbiológiából, mielőtt “summa cum laude” diplomázott 1944-ben.
Első víz alatti filmjét az Universum Film mutatta be 1940-ben Víz alatti cserkészet címmel (Pirsch unter Wasser). Az eredetileg tizenhat perces felvételt Dubrovnik közelében rögzítette. A háború után két víz alatti kameraházának sorozatgyártását kezdték meg osztrák és német iparvállalatok, amik közül a Franke & Heidecke által készített híres Rolleiflex fényképezőgépekhez gyártott Rolleimarin két évtizeden át volt a víz alatti kamerák mintadarabja. Expedíciói során nemcsak felszerelését, hanem búvártechnikáját is fejlesztette. Az oxigént körforgásban tartó “Kleintauchgerät Modell 138“ felszerelését a lübecki Drägerwerk AG kezdte el gyártani 1948-ban. Az új modell mérföldkőnek bizonyult a modern kutatómerülésekben és a búvárturizmus elterjedésében is, mivel lehetővé tette a kor szokásainak megfelelő felszín és tengerfenék összeköttetésétől való elszakadást. A nagysikerű Emberek a cápák között című filmjét (Menschen unter Haien) 1947-ben mutatták be.
A vörös-tengeri expedíciói két évvel később kezdődtek, és az itt forgatott Kaland a Vörös-tengeren (Abenteuer im Roten Meer) című filmjével első díjat nyert a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon 1951-ben. Ugyanebben az évben alakította meg Vaduzban a Tengeralatti Kutatások Nemzetközi Intézetét (Internationale Institut für Submarine Forschung), majd megvette híres kutatóhajóját, a Xarifát. 1953-ban a karibi térségbe hajózott vele, majd a csendes-óceáni expedíció világszerte ismertté tette. Kutatókból álló nemzetközi csapat kísérte útján, többek között az osztrák etológus, Irenäus Eibl-Eibesfeldt is. Ekkor forgatta A Xarifa vállalkozás című filmjét (Unternehmen Xarifa). A hajó legénysége 1957-ben az indiai-óceáni vizeken folytatta felderítő útját. Eibl-Eibesfeldt a Maldív-szigeteknél felfedezett csőangolnának a Xarifania hassi nevet adta Hass professzor és hajója után. A hatvanas évektől kezdve érdeklődési köre kitágult, és olyan témákkal foglalkozott, mint a túlnépesedés problémái, etológia, az evolúció és a menedzsmentstratégia közös vonásai. Megalkotta az Energon-elméletet, amit arra alapozott, hogy a világon minden fejlődési forma fizikai törvényszerűségeket mutatja fel. A különböző tudományágakat is eszerint helyezte egységes struktúrába. 1939 és 2005 között 32 könyvét adták ki. Hans Hass 2013. június 16-án hunyt el Bécsben. A búvárlegenda hagyatékát a Bécsi Természettudományi Múzeum őrzi.
Képek: archív
