A piramisok még mindig tartogatnak meglepetéseket: egyiptomi kutatók robotot küldtek le a legnagyobb gízai piramisba, ami egy titkos ajtó mögött eddig ismeretlen hieroglifákat fedezett fel. Ez is azt bizonyítja, hogy a több évtizedes kutatások után is még rengeteg lelet vár felfedezésre.

Még a mindenki által ismert, közkedvelt turistalátványossággá vált gízai piramisok is rejtegetnek olyan titkokat, amelyeket a régészek minden tudásukat és erejüket beleadva próbálnak megfejteni. Ha úgy gondoljuk, hogy Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz (azaz Hufu, Hafré és Menkauré) fáraók hatalmas építményei már nem tudnak újat mutatni, hatalmasat tévedünk. Egyiptom antikvitásokért felelős minisztere, a lázongások alatt felelősségre vont, majd újra kinevezett Zahi Hawass nemzetközi kutatócsoportot szervezett Kheopsz piramisának déli oldalára, hogy megvizsgálja a föld alatt található két titkos ajtó egyikét. Az ajtók a piramis földalatti járataiban találhatóak, amelyekről kutatók azt feltételezik, hogy egykori funkciójuk a fáraók lelkének túlvilágra irányítása volt. A déli oldalon elhelyezkedő ajtóba két rejtélyes, rézből készült pálcát helyeztek, amelyekről nem tudják, milyen célt szolgálhattak – leginkább úgy vélekednek, hogy csupán díszítőelemek voltak.

^[1]

A gízai piramiscsoport, az ókor hét csodáinak az egyetlen,   évezredeket túlélt, és szinte teljes épségben fennmaradt alkotása. Kheopsz piramisa a legrégebbi az összes közül: i.e. 2580-2530 körül épült. Sokáig nem volt kérdéses, hogy Kheopsz (azaz Hufu vagy Szóphisz) temetkezési helyeként épült, de a 20. században kétségek merültek fel ezzel kapcsolatban. Noha már a 19. században, Richard W. H. Vyse expedíciója során találtak a fáraó nevét ábrázoló hieroglifákat, mégis a piramist építő osztagok neveinek megismerése („Milyen hatalmas Hufu fehér koronája”, „Hufu megtisztítja a két országot”) győzte meg a közvéleményt. 1946-ban pedig Jean-Philippe Lauer francia egyiptológus sztélétöredéket fedezett fel, amin a piramis neve, az Ahet-Hufu (Hufu horizontja) felirat olvasható – ezzel vált biztossá, hogy a legnagyobb gízai piramis Kheopsz fáraónak készült. Az építményről olyan szóbeszédek is keringtek, miszerint tengelye az északi Sarkcsillaghoz lett tájolva, de ez semmiképpen sem igaz, mivel 4500 évvel ezelőtt az égi pólus nem esett egybe egyetlen csillag helyzetével sem. Azzal azonban minden kutató egyetért, hogy az építés során csillagászati szempontokat vettek figyelembe. A piramis belső szerkezetét a mai napig nem ismerjük pontosan.

^[2]

Hawass egyébként már korábban is szervezett expedíciókat Kheopsz piramisához. 2002-ben élő televíziós adásban juttatott el egy kis robotot a titkos ajtón túl – amely mögött még egy ugyanilyen, Gantenbrink ajtónak keresztelt akadály rejtőzött. Most azonban,  Kheopsz fáraó egyik varázslója után elnevezett Djedi projekt során, a leedsi egyetem kutatói által fejlesztett robottal ezen is átjutottak. A modern, minden szögben mozgatható kamera segítségével megfigyelhették az ajtó másik oldalát, valamint a mögötte található, vörös festékkel készített hieroglifákat is.

„Úgy gondoljuk, hogy ha ezeket a hieroglifákat teljesen fel tudjuk térképezni, az egyiptológusok megfejthetik, mit is jelentenek” – nyilatkozta Rob Richardson, aki a leedsi egyetem díjnyertes robotját tervezte.

^[3]

„A belső ajtó valamiért fontos volt, hiszen lecsiszolták. Az olyan ajtóknak, amelyek csak a betolakodók távol tartására szolgáltak, durva volt a felületük” – mondta Shaun Whitehead, a projekt missziós menedzsere.

A kutatók azt tervezik, hogy ha végeztek a déli oldal feltárásával, az északi oldal teljes megismerését tűzik ki célu