A madarakról kevesen tudják, hogy legtöbbjük fejlett szaglóérzékkel rendelkezik. Ezt az értékes tulajdonságukat távoli őseiktől, a dinoszauruszoktól örökölték – az évmilliók alatt pedig tökéletesítették is szaglásukat.

A kertünkben magokat csipegető verébről nem a félelmetes Tyrannosaurus rex jut rögtön eszünkbe. Mégis már régóta tudjuk, hogy a madarak és a dinoszauruszok közeli rokonságban állnak egymással.

Sőt, ami a szaglóérzéküket illeti, magasan vezetnek rokonaik előtt. Az általános vélekedések szerint a madarak a repülésben, az egyensúlyozásban és látásban járnak az élen. Egy új, a Királyi Tyrrell Múzeum (Nagy-Britannia), a calgary-i és ohiói egyetem tudósai által nemrég publikált tanulmány szerint azonban sokkal fejlettebb szaglással rendelkeznek, mint dinoszaurusz őseik.

^[1]

A kutatók a legújabb, legmodernebb CT segítségével felvételeket készítettek dinoszauruszok és kihalt madarak koponyáiról. Az agy szaglóközpontjának helyét és méretét akarták meghatározni, amelyből messzemenő következtetéseket vonhattak le az állatok szaglóképességéről – minél nagyobb ugyanis az agynak ez a része, annál fejlettebb a szaglás. „Természetesen a dinoszauruszok és kihalt madarak agyszöveteit már nem tudjuk megvizsgálni, de a koponya méreteiből és alakjából háromdimenziós modellezés segítségével újraalkothatjuk a szaglóközpontot és az agy más részeit is.” – magyarázta Lawrence Witmer, a tanulmány egyik szerzője és az ohiói egyetem paleontológusa.

„Eddig azt hittük, hogy a madarak annyira ’elfoglaltak’ voltak a látás és a repülés fejlesztésével, hogy a szaglást teljesen elhanyagolták” – mondta Dr. Darla Zelenitsky, a calgary-i egyetem paleontológusa és a korábban hivatkozott, a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban publikált tanulmány főszerzője. – „Most azonban kiderült, hogy a látáshoz és egyensúlyhoz hasonlóan a madarak szaglása fokozatosan javult fejlődésük során.”

^[2]

„A legkorábbi madár, amelyet ma ismerünk, az Archaeopteryx a kisebb húsevő dinoszauruszoktól örökölte szaglását kb. 150 millió évvel ezelőtt” – nyilatkozta Dr. François Therrien, a tanulmány társszerzője és a Királyi Tyrrell Múzeum kurátora. – „95 millió évvel ezelőtt pedig a mai madarak őse már ennél is fejlettebb szaglással rendelkezett.”

A jó szaglás, a tájékozódási képesség és a kiváló látás kombinációja segít a madaraknak élelmet, társat vagy megfelelő élőhelyet találni.

A tudósok szerint az a téves elképzelés, hogy az összes madár szaglása rossz, abból következik, hogy egy átlagos ember mindennapi életében csak olyan fajokkal találkozik, amelyeknek tényleg kevésbé fejlett az agyi szaglóközpontjuk. Ilyenek például a varjak vagy a papagájok. A legtöbb madár azonban örökölte ősei tulajdonságait, így például a kacsák, az albatroszok és a flamingók határozottan jó szaglással rendelkeznek.