Úgy tűnik, a madarakat is jócskán alábecsültük: egy friss kutatás szerint ugyanis énekük nem csupán egy trillázó dallamkavalkád, hanem pontosan felépített, adott szerkezetű „szöveg”. Így már nem az ember az egyetlen, aki verbálisan nyelvtani szabályok segítségével fejezi ki magát.

Mindeddig úgy hittük, hogy csak az emberi faj képes nyelvtani szabályok szerint összerendezni mondanivalóját, és azt továbbítani társainak. Most azonban kiderült, hogy az énekesmadarak is képesek erre: sajátos nyelvtant használnak üzeneteik átadására.

Az énekesmadarak ezen tulajdonságát egy Kentaro Abe és Dai Watanabe által vezetett japán kutatócsoport fedezte fel, az eredményeket a héten publikálták a Nature Neuroscience folyóiratban. Kísérleteiket japán sirálykapintyeken végezték – ez a madárfaj könnyen háziasítható, nagyon szociális és rengeteget énekel. Mindegyik sirálykapinty hímnek van egy saját dallama, amelyet kisebb-nagyobb változtatásokkal folyamatosan ismételget. Ha észreveszi, hogy egy másik hím közeledik felé, tíz másodperc alatt akár harmincszor is megismételheti a trillát.

^[1]

Ezt a dallamot a kutatók szerint mondatként értelmezhetjük – a különböző hangok mintha szavak volnának, amelyek egy bizonyos sorrendben értelmes mondattá válnak. A japán tudósok a kísérlet során felvették a sirálykapintyek énekét, a hangokat összekeverték, majd néhány elfogott madárnak lejátszották az így kapott dallamot.

A madarak néhány összekevert verzióra saját énekükkel válaszoltak, néhányra azonban nem. Ami igazán meglepő, hogy a madarak, bár külön vizsgálták őket, egyformán reagáltak a különböző dallamokra. Ha az egyik sirálykapinty nem válaszolt a felvételre, akkor a többi sem. A kutatók szerint ez azt bizonyítja, hogy a hangok sorrendje számít a madarak számára – ez pedig azt jelenti, hogy a dallamalkotásban szerepet játszik egyfajta nyelvtani rendszer is.

^[2]

„Ezt könnyű prezentálni egy emberi nyelven összerakott mondattal” – nyilatkozta Gisela Kaplan, a New Englandi Egyetem madárénekekre specializálódott professzora. – „Vegyük például azt a mondatot, hogy ’Holnap mi elmegyünk az állatkertbe.’ A mondat néhány másik változata is értelmes, mint például ’Mi holnap az állatkertbe megyünk.’ vagy ’Mi holnap elmegyünk az állatkertbe.’. De például a ’Megyünk állatkertbe az mi holnap.’ már értelmetlen.” A madarak nyelvtana is hasonlóan működhet: egy dallam néhány verziója értelmes, néhány viszont teljesen értelmetlen.

„A madarak dalaiban a hangokat nem lehet bárhogyan összekeverni. Ez azt mutatja, hogy nem csupán az embereké az a különleges képesség, hogy verbális rendszeren keresztül kifejezzék magukat.”

A kutatóknak sikerült azonosítaniuk a madarak agyának azt a részét, amely a dallamok „mondattá” formálásában szerepet játszik. „A további kutatások segíthetnek abban, hogy megértsük azt is: az emberek agya hogyan viselkedik a nyelv és a nyelvtan alkalmazása közben.”