A Föld leghidegebb környékén nehéz az élet – a császárpingvinek azonban kifejlesztettek egy módszert, ami melegen tartja őket: összebújnak, és speciális mozdulatokat tesznek, így a testük könnyebben megtartja a hőt. Kutatók először figyelték meg ezt a viselkedést.

Mindannyian ismerjük a meccseken és koncerteken megjelenő „emberhullámot” – a császárpingvinek ezt a mozdulatsort kicsit „átalakították”, és arra használják, hogy melegen tartsák magukat az Antarktisz jégtábláin.

Azt már korábban is megfigyelték, hogy a császárpingvinek összebújnak, ha fáznak, vagy ha szélviharba keverednek. Ilyenkor 10-12 állat is elfér egy négyzetméteren – egy összebújó társaság pedig akár több száz, több ezer tagból is állhat.

Most azonban az Erlangen-Nüremberg Egyetem geofizikusa, Daniel Zitterbart felfedezte, hogy amikor a madarak összebújnak, egy olyan sajátos mozdulatsort végeznek, amelyet eddig még senki sem tanulmányozott.

^[1]

Zitterbart a Neumayer Kutatóállomáson dolgozott, itt figyelt fel a környéken élő pingvinek érdekes mozgására. Kamerájával négy órás intervallumban másodpercenként fotókat készített, majd egy korábban rákkutatásra alkalmazott szoftvert segítségével elemezte az összebújó császárpingvinek mozgását. Az eredményeket a PLoS One folyóiratban publikálták.

Zitterbart észlelte, hogy a pingvinek az őket melegen tartó mozdulatsort minden percben legalább egyszer megismételik. „Ha az első sorban álló pingvinek öt-tíz centimétert mozognak jobbra, akkor pár másodperccel később a mögöttük álló állatok is jobbra mennek” – magyarázza a folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője, Barbara Wienecke ausztrál tengeri madár-kutató.

A megfigyelt pingvinek mind tojásokon kotló hímek voltak. A császárpingvineknél ugyanis a hímek vigyáznak arra az egy szem tojásra, amelyet a tojó lerak. A nőstény ilyenkor élelemért indul a vízhez, a hímek pedig távol maradnak a partvidéktől – nem is vesznek magukhoz táplálékot, néha esetleg egy kis havat csipegetnek. A felhalmozódott zsírtartalékuk kettős funkciót lát el: egyrészt élelemtartalékként szolgál, másrészt melegíti a hímre bízott tojást.

^[2]

„A császárpingvinek különlegesek – az egyetlen olyan melegvérű állatok, amelyek kibírják a telet az Antarktiszon” – mondja Wienecke. Ilyenkor a jégen körülbelül – 40 Celsius-fok a hőmérséklet.

De miért lépegetnek a pingvinek percenként arrébb? A kutatók szerint egyrészt így koordinálják a sokszor több ezer egyedet magába foglaló kolónia mozgását, másrészt beindítják a vérkeringésüket – órákon keresztül egy helyben állni a fagyos hidegben akár még számukra is halálos lenne.