A Jégkorszak című mese kedvelt kis rágcsálójához, motkányhoz hasonlított az az emlős, amelynek koponyáját kutatók nemrég azonosították. Az állat a késő kréta földtörténeti időszakban, a dinoszauruszokkal együtt élt. A leletek nagy jelentőségűek: 60 millió évnyi fehér foltra világítanak rá az emlősök evolúciójának folyamatában.

A késő kréta időszakból nagyon kevés emlős-lelet maradt ránk – többek között ezért is nagy szenzáció Guillermo Rougier paleontológus felfedezése, a két apró koponya, amelyek ekkor élt rágcsálókhoz tartoztak. Ezek az első ilyen teljes emlős-leletek, amelyeket ebből az időszakból találtak, ezzel 60 millió éves fehér foltot töltenek be az emlősök evolúciójának folyamatában. A lenyűgöző felfedezést Rougier és két társa, Sebastián Apesteguía és Leandro C. Gaetano publikálta a Nature magazinban.

^[1]

A cickány méretű, 10-15 centiméterhosszú, rovarevő állatokat Cronopio dentiacutusnak nevezték el. A dryolestoid családba tartozik, tehát távoli rokona a mai erszényeseknek. A Cronopiónak meglepően hosszú szemfogai voltak, és szintén hosszú pofája, valamint kicsi koponyája. A kutatók remélik, hogy a további vizsgálatok során kiderül, hogy az állat hogyan hasznosította ezeket az adottságokat.

„Dr. Rougier és társai valóban lenyűgöző felfedezést tettek, olyan állat koponyáját találták meg, amely egy kulcsfontosságú láncszem az emlősök evolúciójában” – nyilatkozta Rich Cifelli, az Oklahomai Egyetem vezető zoológusa.

„A Cronopiók valahogy úgy nézhettek ki, mint a Jégkorszak motkánya, hosszú orral és hatalmas fogakkal” – nyilatkozta Rougier.

^[2]

A leletek azért is különlegesek, mert nagyon ritka, hogy egy ilyen ősi emlőskoponya ilyen jó állapotban fennmaradjon. A koponyákat 2006-ban találták Észak-Patagóniában, Allen városa mellett, egy kőbe ágyazva. Csak ötévnyi kutatómunka után jöttek rá a kutatók, mekkora kincset tartanak a laboratóriumokban. „A kő kora és a koponyák teljessége miatt már akkor tudtuk, hogy fontos leletekre bukkantunk” – magyarázza Rougier. –„Ebből az időből legtöbbször fogakat vagy csontdarabokat szoktunk találni. Most viszont a koponyák segítségével több mindent megvizsgálhatunk. Ez a késő krétai időszak amúgy is homályba veszett előttünk, már ami az emlősöket illeti.”

„A Cronopio egy teljesen más világban élt, mint mi. Azt az időszakot dinoszauruszok és teljesen más környezeti és időjárási feltételek uralták. Ha többet tudunk meg erről az emlősről, talán arról is többet tudunk majd, hogy milyen gyorsan és hogyan változik a világunk” – tette hozzá Rougier.

Fotók: Nature, Jorge Gonzalez, Daniel Garcia

ScienceDaily