Az Európai Űrügynökség Venus Express űrszondája ózonréteget fedezett fel a Vénusz atmoszférájában. Ezzel a Vénusz a Föld és a Mars mellett a harmadik olyan bolygó naprendszerünkben, amely rendelkezik ózonréteggel. A felfedezés segítheti a tudósokat olyan bolygók keresésében, melyek felszínén van élet.

A Venus Express űrszonda egy távoli csillag fényképezése közben fedezte fel az ózonréteget. A szonda észlelte, hogy valami elnyeli a csillag ultraviola sugárzásának egy részét, és SPICAV eszközével azonosította az ózont.

Az ózon három oxigénatomból álló gáz – eddig úgy tudtuk, hogy csak a Földön és a Marson található meg. A tudósok szerint a Vénuszon az ózon úgy keletkezik, hogy a napsugárzás megtöri a szén-dioxidot, így oxigénatomok szabadulnak fel. Ezeket az atomokat a bolygó sötét oldalának felszínén keletkező szél az atmoszférába repíti; itt vagy kétatomos oxigénmolekulákká, vagy háromatomos ózonmolekulákká állnak össze.

^[1]

„Ez a felfedezés sokat segít, hogy megismerhessük a Vénuszt” – nyilatkozta a kutatást vezető Franck Montmessin. Sőt, sokat segíthet olyan bolygók keresésében is, amelyek felszínén életet találhatunk.

Ózonréteg található még a Földön és a Marson is. Bolygónkon nagyon fontos feladatot lát el, hiszen elnyeli a Nap káros ultraviola sugarait. A Földön található ózont már élőlények hozták létre 2,6 milliárd évvel ezelőtt – bár még nem tisztázott, pontosan hogyan, valószínűleg az első mikrobák engedték ki magukból az oxigénatomokat, amelyek aztán oxigénmolekulákká és ózonmolekulákká álltak össze.

^[2]

Ebből az elméletből kiindulva a kutatók úgy gondolják, hogy az ózonréteg megléte vagy hiánya segíthet megállapítani, hogy létezett-e valaha élet egy bolygón. A Vénusz esetében azonban a napsugarak a felelősek az ózonréteg kialakulásáért: megtörték a szén-dioxid molekulákat, így oxigénatomok szabadultak fel. Ugyanez a helyzet a Mars ózonrétegével is. Ahhoz, hogy az ózonból élet nyomaira lehessen következtetni, az asztrobiológusok úgy számítják, az ózonrétegnek legalább a földi réteg 20%-os koncentrációját el kell érnie – a Vénusz pedig korántsem éri el ezt az eredményt.

A Venus Express űrszonda egy távoli csillag fényképezése közben fedezte fel az ózonréteget. A szonda észlelte, hogy valami elnyeli a csillag ultraviola sugárzásának egy részét, és SPICAV eszközével azonosította az ózont.

Az ózon három oxigénatomból álló gáz – eddig úgy tudtuk, hogy csak a Földön és a Marson található meg. A tudósok szerint a Vénuszon az ózon úgy keletkezik, hogy a napsugárzás megtöri a szén-dioxidot, így oxigénatomok szabadulnak fel. Ezeket az atomokat a bolygó sötét oldalának felszínén keletkező szél az atmoszférába repíti; itt vagy kétatomos oxigénmolekulákká, vagy háromatomos ózonmolekulákká állnak össze.

„Ez a felfedezés sokat segít, hogy megismerhessük a Vénuszt” – nyilatkozta a kutatást vezető Franck Montmessin. Sőt, sokat segíthet olyan bolygók keresésében is, amelyek felszínén életet találhatunk.

Ózonréteg található még a Földön és a Marson is. Bolygónkon nagyon fontos feladatot lát el, hiszen elnyeli a Nap káros ultraviola sugarait. A Földön található ózont már élőlények hozták létre 2,6 milliárd évvel ezelőtt – bár még nem tisztázott, pontosan hogyan, valószínűleg az első mikrobák engedték ki magukból az oxigénatomokat, amelyek aztán oxigénmolekulákká és ózonmolekulákká álltak össze.

Ebből az elméletből kiindulva a kutatók úgy gondolják, hogy az ózonréteg megléte vagy hiánya segíthet megállapítani, hogy létezett-e valaha élet egy bolygón. A Vénusz esetében azonban a napsugarak a felelősek az ózonréteg kialakulásáért: megtörték a szén-dioxid molekulákat, így oxigénatomok szabadultak fel. Ugyanez a helyzet a Mars ózonrétegével is. Ahhoz, hogy az ózonból élet nyomaira lehessen következtetni, az asztrobiológusok úgy számítják, az ózonrétegnek legalább a földi réteg 20%-os koncentrációját el kell érnie – a Vénusz pedig korántsem éri el ezt az eredményt.