Az, hogy a Stonehenge köveit kik, hogyan és honnan hozták jelenlegi helyükre, máig legalább akkora kérdés, mint az, hogy tulajdonképpen mire is használták ezt a gigantikus kőépítményt. Úgy tűnik, a kutatóknak legalább az egyik kérdésre sikerült választ találniuk.
A Leichesteri Egyetem és a Walesi Nemzeti Múzeum kutatói közösen dolgoztak azon, hogy kiderítsék: vajon honnan hozták jelenlegi helyükre a Stonehenge robosztus kőtömbjeit.
Azt ugyanis már régóta tudjuk, hogy ezeket a köveket nem a közelben találták az építők – arról persze még mindig megoszlanak a vélemények, hogy a druidák, egy máig ismeretlen napimádó kultúra, esetleg földönkívüliek végezhették-e el a „piszkos munkát”.
Az eddig általánosan elfogadott teória az volt, hogy az ismeretlen építők egy körülbelül 30 kilométerrel arrébb található sziklából vésték ki a hatalmas kőtömböket, és ismeretlen technikával (korai kerekekkel, vízi szállítással, űrhajóval, stb.) vitték őket a mostani helyükre.
Az egyetem és a múzeum kutatói által elvégzett kőzettani vizsgálatok azonban kimutatták, hogy nem ez a szikla volt a „szülőanyja” a híres köveknek – hanem egy Craig Rhos-y-Felin nevű sziklafal észak- pembrokeshire-ben, több mint 250 kilométerrel arrébb.
Mivel ezek a vizsgálatok pontos eredményeket hoztak, a találgatások ismét elkezdődhetnek: most már nem 30, hanem 250 kilométernyi távolság választja el a kőtömbök eredeti helyét Stonehenge-től.
Popular Science
