Egy új kutatás kimutatta, hogy a Pheidole hangyák egész nemzetsége képes olyan, az átlagos katonáknál fejlettebb szuperkatonákat létrehozni, amelyek hatékonyan megvédik a bolyt a betolakodókkal szemben.
Azt már eddig is tudtuk, hogy a Pheidole hangyák közül néhányan képesek olyan szuperkatonákat létrehozni, amelyek hatalmas fejükkel képesek elzárni a hangyaboly bejáratát, ha betolakodók közelednek. Az eddigi kutatások azt mutatták ki, hogy 1100 Pheidoléból csupán 8 ilyen példányt találtak – most azonban kiderült, hogy egy egész nemzetség képes szuperkatonákat létrehozni.
Az a nyolc hangyafaj, amely képes szuperkatonákat rendszeresen „kitermelni”, kizárólag az Egyesült Államok délnyugati részén illetve Észak-Mexikóban él. Most azonban Ehab Abouheif, egy fejlődésbiológus felfedezett egy kilencedik ilyen fajt is, méghozzá New Yorkban: a Pheidole morrisit. „Már 15 éve foglalkozom ezekkel a hangyákkal” – nyilatkozta. –„A napokban egy vadon élő kolóniát vizsgáltam, amikor ráakadtam ezekre a hatalmas katonákra. Nagyon nagy csáprágóik vannak, igazán fáj, ha az ember ujja közéjük kerül.”
Abouheif és kollégái megállapították, hogy a szuperkatonák ugyanazzal a módszerrel fejlődnek, amely az átlagos katonákat megkülönbözteti a dolgozóktól. Lárvaként az egyedek sorsa attól függ, hogy mennyi ún. fiatalkori hormon kerül a szervezetükbe. Ha a hormonszint alacsony, akkor dolgozók lesznek, ha magas, akkor katonák, ha még ennél is magasabb, szuperkatonák. Abouheif kutatási eredményei arra engednek következtetni, hogy az ezen nemzetségbe tartozó hangyafajoknak egy ősük volt, amely képes volt szuperkatonákat létrehozni. Ez a képesség aztán a legtöbb hangyafajból kiveszett az evolúció során, viszont a potenciális lehetőség megmaradt, amelyet csupán ez a kilenc faj használ ki.
„Úgy tűnik, minden Pheidole-faj képes lenne ’bekapcsolni’ a szuperkatonák gyártását, mégsem teszik” – magyarázza Corrie Moreau, a Chicagói Nemzeti Múzeum hangyabiológusa. –„A cél az, hogy rájöjjünk, miért pont ennél a kilenc fajnál jelentkezik ez a képesség. Izgalmas időszak következik a hangyabiológia számára.”
Nature
Fotó: Alex Wild
