Az 55 Cancri e exobolygó nem ismeretlen a tudomány számára, eddig azonban azt gondolták, hogy felszíne szilárd és olyan forró, mint egy tüzes katlan. Most kiderült, hogy nagy részét folyékony víz borítja – de nem az a fajta víz, amit mi ismerünk.

Az 55 Cancri e exobolygót már 2004-ben felfedezték. A legtömörebb exobolygónak hívták, és úgy tudták, hogy felszíne pokolian forró, mivel nagyon közel kering saját csillagához (huszonhatszor közelebb, mint a Merkúr a mi Napunkoz). Mivel gyorsan kering, azaz körülbelül 18 óra alatt körbe is éri a csillagot, a tudósok számára könnyű megfigyelési célpontot jelent. Az exobolygó tömege közel kilencszer akkora, mint Földünké, sugara pedig kétszerese bolygónkénak.

^[1]

A NASA Spitzer Space Teleszkópja segítségével felfedezte, hogy az 55 Cancri e legalább egyötödét valamilyen könnyű anyag borítja, mint például amilyen a folyékony víz. Ne gondoljunk azonban rögtön óceánban úszkáló földönkívüliekre: az exobolygó vize nem olyan, amilyen Földünké.

A víz normál körülmények között (a földi természetes körülmények között) 100 Celsius-fokon légneművé válik, és párologni kezd. Az 55 Cancri e-n azonban sokkal nagyobb a nyomás, mint bolygónkon. A víz ez esetben 100 fokon nem kezd el párologni, hanem folyékony marad, így az exobolygó extrém forróságában is folyik tovább, méghozzá a megolvadt felszín felett.

^[2]

Az ilyen folyadékot szuperkritikus állapotú folyadéknak hívják, és Földünkön is alkalmazzák ipari mesterséges körülmények között, például az erőműi gőzturbináknál. A szuperkritikus szén-dioxidot használják a koffein kinyerésére a kávészemekből.

NASA