Kutatók rájöttek, hogyan helyezzék el a napkollektorokat ahhoz, hogy a leghatékonyabban működjenek. Az ihletet a neve alapján magában is sokat mondó napraforgó virága adta.

Bárki is adott nevet a napraforgónak, valószínűleg nem sejtette, hogy az elnevezés később milyen kettős jelentéssel bír majd: a MIT kutatói rájöttek, hogy akkor lesznek a leghatékonyabbak a napelemek, ha a napraforgó virágához hasonló alakban helyezik el őket.

A koncentrált napelem-mezők (CPS) heliostatnak nevezett tükröket használnak ahhoz, hogy egy bizonyos irányba tereljék a napsugarakat. Ezek a heliostatok szinkronban mozognak a nappal. Általában koncentrikus körökben állítják fel őket, hogy a napsugarakat a központban található toronyba tereljék, ahol a hőt elektromossággá alakítják.

^[1]

A világon egyelőre nagyon kevés ilyen CPS mező létezik, leginkább azért, mert nagyon sok helyet igényel. Mindegyik heliostatot úgy kell elhelyezni, hogy a torony és a nap felé is nézzenek, és nem szabad leárnyékolniuk egymást. A jelenlegi CPS mezőkön egymás mögött helyezkednek el a heliostatok, mint a székek a régi színházakban.

A napraforgók ún. fészkes virága tulajdonképpen nem is egy, hanem több virágból áll. A külső virágok tartják a virágszirmokat, míg a belsők magokká alakulnak. A belső virágok spirális alakban, 137 fokos szögben helyezkednek el.

^[2]

A napraforgó virágának mintájára terveztek egy CPS mezőt, amelyben minden heliostat 137 fokos szögben helyezkedik el a szomszédjához képest. Ez az elhelyezés 20%-kal kevesebb helyet foglal, mint az eddigi koncentrikus körök, és sokkal kevesebb árnyékolással és blokkolással jár. Ezzel az elhelyezéssel a jövőben a kutatók szerint több hatékonyabb CPS mezőt építhetnek.

Forrás: Popular Science