Ismeretlen eredetű, római korban készült épületegyüttes maradványait találták meg az angliai Norfolk közelében. A kutatók szerint a lelet egyedülálló, és csak találgatni tudnak, hogy kik építhették.

A különleges, „szárnyas” épületet a Nottinghami Egyetem és a Norfolki Régészeti és Történelmi Kutatócsoport tudósai találták meg nem messze az ókori Venta Icenorum várostól. A régészek csak találgatni tudnak, hogy kik emelhették a valószínűleg templomként funkcionáló épületet, formája és építési módszerei ugyanis páratlanok a római kultúrában.

A rejtélyes épület alakja nem hasonlít egyik római épületére is, pedig „a rómaiak előre meghatározott, fix építészeti formák alapján dolgoztak” – nyilatkozta a LiveScience-nek William Bowden, a Nottinghami Egyetem professzora, és az épületről szóló tanulmány szerzője. Az ilyenfajta „szárnyakkal” rendelkező épületnek nincs párja a római építészetben. „Nagyon ritka, ha egy olyan épületet találunk, amelyet nem tudunk párhuzamba vonni egy másikkal” – fejtette ki Bowden. –„Nehéz megmondani, hogy mit akartak elérni azzal, hogy ilyen formára építették.”

A szárnyak egy nagyobb, komplex épületegyütteshez tartozhattak. A két szárny egy középső, négyszögletű teremhez kapcsolódik. A légifelvételek alapján úgy tűnik, hogy van egy ovális vagy sokszögletű terem és egy szentély is az épülettől keletre.

^[1]

A "szárnyas" épület vázlata

A két szárny és a négyszögletes terem falai vékony agyag- és krétarétegből készültek. „Ez arra utal, hogy az épület nagy része meglehetősen könnyű volt, talán fából és agyagfalakból állt, és nádtetővel fedték be” – magyarázza Bowden. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy az épületet nem tervezték hosszú távú használatra.

A központi terem azonban már keményebb, strapabíróbb anyagból készült: mész-habarcsot kevertek össze agyaggal, apró kövekkel és téglával. A termet valószínűleg cseréptető fedte. „A római cserepek nagyon nehezek” – mondja Bowden.

Nagyon kevés tárgyleletet találtak az épület romjai között, részben valószínűleg azért, mert Anglia ezen részén gyakori, hogy az emberek fémdetektorokkal keresnek olyan tárgyakat a földben, amelyeket eladhatnak. Valószínűleg számos tárgylelet erre a sorsra jutott. A megtalált leletekről pedig rendkívül nehéz megállapítani, hogy valóban a rejtélyes épülethez kapcsolhatók-e, annak pusztulása után ugyanis egy másik, díszes épületet emeltek a helyére, amellyel szintén összekapcsolhatóak. A kutatók találtak néhány háborítatlan réteget, de a tárgyleletek száma itt elenyésző. Ez is azt bizonyítja, hogy az épületet nem használhatták sokáig. A kutatók arra is gondoltak, hogy a templomot vagy szentélyt valószínűleg egy jeles eseményre emelték, és használat után szinte rögtön le is bontották.

^[2]

Az épület körvonalai a légifelvételekről is kivehetőek

Az ismeretlen eredetű épületet körülbeül 1800 évvel ezelőtt építhették. Britanniában ekkoriban nem volt épp békés a közhangulat: a rómaiak elfoglalták a birodalmat, amai Norfolkterületén élő incenusok pedig próbálták visszaverni támadásaikat. Az incenusokról Tacitus Annales (Évkönyvek) című művéből tudunk meg többet: a rómaiak tőlük próbálták meg elvenni földjeiket, de azok a csendes engedelmesség helyett szembeszálltak Claudius római uralkodóval. Végül lázadásukat leverték, de a környéken még sokáig népükre jellemző villákat emeltettek, mintegy passzív tiltakozásképp a római elnyomás ellen. Az incenusoknak azonban egyszerű építészetük volt, nem olyan bonyolult, mint a most feltárt épület lehetett. Akkoriban Norfolk vadabb, erdősebb terület volt, mint ma, az incenusok istenei pedig szorosan kapcsolódtak a fákhoz, a forrásokhoz és az erdőhöz, így akár nekik emelt templom is lehetett a rejtélyes, szárnyas épület.

Forrás: LiveScience