Több mint 42000 évesre becsülik azt a fókákat ábrázoló barlangrajzot, amelynek datálását a napokban fejezték be. Ezzel az a teória is megdől, hogy a művészi önkifejezés csupán a Homo sapiens sajátja.

A dél-spanyolországi Nerja-barlangokban található barlangfestmények datálását a hét elején fejezték be – kiderült, hogy azok több mint 42000 évesek, ezzel hivatalosan is a legrégebbi nyomai az emberi művészetnek. A környéket abban az időben neandervölgyi emberek lakták, akik csak 30000 évvel ezelőtt tűntek el végleg a területről. Így kijelenthetjük, hogy a festmények az ő kezük nyomát dicsérik. Ezt az is alátámasztja, hogy a neandervölgyiek köztudottan fogyasztottak fókahúst, míg ugyanez a Homo sapiensről nem mondható el.

Bár a festmények anyagát nem vizsgálták meg, az azok környezetében talált fadarabokat, amelyek a kutatók szerint ecsetként funkcionálhattak, radiokarbon datálásnak vetették alá. Ez azt mutatta, hogy a fadarabok 43500 és 42300 évesek.

^[1]

A fókákat ábrázoló barlangfestmény

A Córdobai Egyetem professzora, José Luis Sanchidrián azt a vékony, organikus réteget akarja megvizsgálni, amely a festés után nem sokkal a rajzokra rakódott. Ez az egyetlen módja annak, hogy teljesen biztosan megállapíthassák a festmények korát. A vizsgálatok azonban támogatók hiányában jelenleg berekedtek.

A Narja-barlangokat 1959-ben találta meg öt diákfiú, akik észrevették, hogy szokatlanul sok denevér jár ki-be a földön található lyukakban. Amikor elhatározták, hogy felfedezik a helyet, egy hatalmas barlangban találták magukat, amelyet ma már csak Kataklizma Kamrának neveznek (Cataclysm Chamber). A festékek ennek a kamrának a mennyezetén találhatóak. A neandervölgyiek egyébként ezen a területen éltek a legtovább, mielőtt a cro-magnoni ember át nem vette a helyüket.

Ha az új adatokat megerősítik, ezek a rajzok nem csupán a legrégebbi művészeti alkotásokká válnak (az eddigi csúcstartók a Chauvet-Pont-d’Arc-barlang 32000 éves lovai), hanem megcáfolják azt a feltevést is, hogy a művészi önkifejezés kizárólag a Homo sapiens sajátja.

Forrás: The History Blog