Miért tűntek el a Föld színéről az olyan nagy testű állatok, mint amilyen a mamut, a közel három méteres kenguru, vagy a kétszáz kilós új-zélandi óriás madár volt? A kutatók számára ez az egyik legnagyobb talány a „kihalások” történetében.A szóba jöhető „halálos” okok közé sorolják általában a klímaváltozást, mely véget vetett az utolsó jégkorszaknak, illetve az emberek vándorlását és térnyerését a megafaunák területén.
Két zoológus a Cambridge-i Egyetemről, Graham Prescott és David Williams a napokban közzétett publikációjukban (http://www.pnas.org/content/early/2012/02/29/1113875109) megkísérlik ezeket az okokat egybevetni. A két kutató és csapata sorra vette azokat a már korábban megjelent tanulmányokat, melyek az óriás emlősök kihalását Ausztráliában, Eurázsiában, Új-Zélandon, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában elemzik, majd összevetették az ember Ázsiából való elvándorlásáról szóló tanulmányokkal. Ez azért fontos, mert ahhoz, hogy tudjuk, miért haltak ki a mamutok, tudnunk kell, hogy pontosan mikor változott a leggyorsabban a klíma, és mikor érkezett meg ez ember a mamutok élőhelyére.Ha ugyanis a kihalás egybeesik vagy a klímaváltozással, vagy a migrációval, akkor meg van a megfejtés a talányra.Valószínűleg az őseink egyedül nem voltak képesek annyi mamutot levadászni, megsebesíteni, és élőhelyüket annyira megváltoztatni, hogy azok ne létezzenek többé.Ám az összesen 320000 „kihalás-forgatókönyv” számításba vételével világossá vált a zoológusok számára, hogy az ember migrációjának az egybeesése a jégkorszak végével már elég volt ahhoz, hogy az észak-amerikai mamutok kihaljanak.
Anthony Barnosky, a Kaliforniai Egyetem kutatója és ausztrál kollégája, Barry Brook szerint ez a folyamat ma sem olyan meglepő. A globális felmelegedés és a populáció gyors növekedése hasonló eredményeket okozhat, mint annak idején az óriás állatok kihalása volt.Akadnak persze olyanok is, akik kételkednek a két cambridge-i kutató módszerében, és így hiteles eredményében is. Andrew Solow, ökológiai statisztikus attól tart, hogy túl sok adatot hagytak ki az elemzésből. Az említett kutatás ugyanis túl nagy időt ölel fel: 10 000 év klímaváltozásai és az emberi populáció alakulása közötti korrelációt vizsgálták. Solow szerint, ha egy ilyen nagy problémára szeretnénk végre választ találni, és átfogó képet alkotni, akkor könnyen előfordulhat, hogy számos, mellékesnek tűnő adat felett átsiklunk.
From: news.sciencemag.org
