„Egyes nomád népek a világot, illetve pontosabban a ráboruló eget hatalmas jurtaként képzelték el.” (Erdélyi István – Sugár Lajos: Ázsiai lovas nomádok)

  ^[1]

Kündük (kendék) és gyulák (dzsulák) vezette őseink kb. Kr. e. első évezred közepétől jellemző nomád, sztyeppét járó életformájába nyerünk betekintést, ha egy-két kikapcsolódni vágyó nap eltöltésére a hazai szálláshely kínálatból az alább bemutatott jurta szállások valamelyikét választjuk.

^[2]

Kezdetként egy gyors pontosítás: Mi is a jurta? Nevezhetnénk a sátor típusú szállások rolls-royce-ának is,  azonban ellentétben a legtöbbünk tudatában élve, amit régi leírások pontatlan fordításai is okoztak és mind a mai napig viták tárgya, a jurta nem sátor. Bontható és újraépíthető, telepíthető ősi lakhely a nomád legeltetős állattartásos életmódhoz kialakítva. A jurta ”yurt” formában ősi török szó, jelentése ”ház”, ”otthon”.  Általánoságban elmondható, hogy kör alakban felállított rácsos falú, kupolás tetejű, nemezzel borított, belső terének közepén szabad tűzhellyel és a tetőrészben középre igazított kör alakú füstnyílás kerettel rendelkező mobil lakóépület. A külső nemez borítás, melyet néha duplán is használtak, ezt az életformát mind a mai napig megőrző népek használnak, védett/véd a kinti, akár -50 fokos fagyokkal szemben, ilyenkor +7 fok a benti hőmérséklet. Ennél hőmérsékletileg barátságosabb időszakokban a szellőztetés érdekében a nemezburkolatot felhajtják, feltekerik, vagy rudakkal alátámasztva árnyékolóként használják. A belső-ázsiai sztyeppén elterjedt jurta típusból többféle is létezik, Magyarországon két típus terjedt el: a mongol (lapos) és kazah-kirgiz (kúpos) jurták. A jurta mongolul ”ger”. Stabil, erős, az időjárás viszontagságainak jó ellenállás, egyenes tetőrudak és a füstnyilást két alátámasztó oszlop jellemzi. A kazah-kirgiz jurták ellenben nem annyira stabilak, könnyebb, rugalmasabb vázúak, mint a mongol típus, de megjelenésre sokkal impozánsabbak a magas tetőszerkezetükkel és gömbölyded oldalfalukkal. A tetőrudak tőben hajlítottak és a füstnyílás nincs rudakkal alátámasztva.

^[3]

„kentaurok nincsenek jobban összenőve lovaikkal, mint ők” (László Gyula: A magyar állam születése)

^[4]

A lovas nomadizmus éled újjá az ország két irányában, a határszéli Őrségben és a a honfoglalás emlékhelyén, a Kiskunság peremén. Fő a természet mindenekelőtt elv és a fenntarthatóság a minimalista kivitelezésben nyilvánul meg. Mindkét szálláshely jurtáiban a jelen higiéniás trendjeinek ellent mondva nincs fürdőszoba kialakítva, persze van külön zuhanykabin, igény esetén elemlámpa és mécses tölti meg fénnyel a csillagos éjeket, nincs wellness és spa szolgáltatás, se úszómedence, tenisz- és/vagy golfpálya, van viszont a jurtai lét alapja, azaz lovak és lovaglási lehetőség.

^[5]

Az őrségi Kercaszomoron kialakított Hunrezervátumban kb. 30 m2-es, 2 személyes eredeti mongol, tradicionális berendezésű jurtákban élvezhetjük a „mindenféle modernkori ártalomtól” mentes puritán létet. A lovaglás mellett lovasíjászkodással, szabatéri kemencében kenyérsütéssel, közös bográcsozással, fazekazással, vagy gombaszedéssel tökéletesíthetjük a jurtai idillt.

^[6]

Egy család és ménese története egyesül az Ópusztaszeri Akhal Teke Ménes jurtaszállást nyújtó birtokán. A család elsősorban különleges lófaj, a ”honfoglalás” lovának is nevezett, tiszta vérű Akhal Teke tenyésztésével foglalkozik és másodlagos tevékenységük a vendéglátás. Az Akhal Teke fajról bőséges információt találunk a szálláshely honlapján. 6 db 6 férőhelyes kazah-kirgiz és mongol típusú jurta várja az itt megszállni vágyókat. Itt valóban lehetőség nyílik a természetre való maximális ráhangolódásra: több mint 1000 évet visszautazva az időben, pont mint őseink akkor és ott, a lovakkal szinte testközelben pihenhetünk. A nyitott jurtatetőn át kémlelhetjük a csillagos égboltot, miközben az éjszaka neszei között felfedezhetjük a lovak mozgása okozta hangokat. Tűzrakó hellyel rendelkező, 50 férőhelyes jurta ad lehetőséget közösségi tevékenységek lebonyolításához. Különböző lovasprogramok, mint lovastúrák, oktatás, táborok, trükklovaglás, lovaskocsizás, hagyományőrzés mellett, betekinthetünk a lótenyésztés, nyeregkészítés világába. Ligetek és tópart fokozza a környező táj szépségét. Az élménydús programok mellett itt ”souvenir”-ként lovat és nyerget vehetünk és vihetünk haza emlékbe.

Amennyiben jurtáskodni támad kedvünk, egy dologra vigyázzunk és tartsuk magunkat lovas nomád őseink intő hiedelméhez: Ne ébresszük fel a bajt hozó alvó házi isteneket (szellemeket), azaz, a küszöbre sose lépjünk!

Bővebb infók: http://hunrezervatum.com ^[7], http://www.akhalstud.hu/hu ^[8]