Az University of Auckland (Új-Zéland) klímakutatói megdöbbentően érdekes eredményre jutottak az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA légkörkutatási programja, a globális felhőszintet monitoringozó Terra misszió mérési adatainak elemzésével. A kutatók a Terra műhold speciális fedélzeti rendszere, a kilenc optikával felszerelt, és a felhőzetről különböző szögekben sztereó felvételsorozatokat készítő MISR (Multi-angle Imaging Spectro Radiometer) 2000 márciusa és 2010 februárja között készített felvételeinek aprólékos analízisével megállapították, hogy tíz év alatt a globális felhőszint magassága átlagosan 30-40 métert csökkent. Ez az érték lényegesen nagyobb a magaslégköri felhőzet esetében.( A földi légkör tömegének 80%-a az atmoszféra legalsó zónájában, az átlagosan 10-15 kilométeres magasságig terjedő troposzférában illetve tropopauzában – a toposzféra és a sztratoszféra közötti átmeneti zónában – található. A troposzférában zajlik az időjárási jelenségek legnagyobb része, több hidrológiai ciklus és folyamat, mint például a párolgás, víz-gőz szállítás, csapadékképződés és elfolyás, valamint ez a zóna az üvegházhatás hordozója is. A felhőképződésnek szintén a troposzféra a színtere. A felhőtípusok közül a cirrusok, a fátyolfelhők képződnek a legnagyobb magasságban, átlagosan 7-10.000 méterközött.)

^[1]

A felhőzet globális magasságának csökkenése ún. negatív visszacsatolás, vagyis a Föld felszínét hűtő folyamat. A felfedezés emiatt átgondolásra kell hogy késztesse a globális felmelegedéssel kapcsolatos klímamodelleket, pontosabban a globális felmelegedés jövőbeli mértékére vonatkozó prognózisokat. Roger Davis professzor, a kutatócsoport vezetője szerint ahhoz, hogy pontosan megértsük mi áll e jelenség hátterében, további megfigyelések szükségesek. Csak egy hosszabb időszakra vonatkozó megfigyelési adatsor birtokában lehet majd levonni a végső következtetéseket. A felhőzetnek a globális felmelegedéssel kapcsolatos lehetséges szerepét az eddigi klímamodellek érdemben nem érintették. A globális felhőzet viselkedését rengeteg, teljes egészében még fel sem tárt tényező befolyásolja, és emiatt rendkívül nehéz a felhőzet viselkedésének a modellezése is. Az új-zélandi kutatók vizsgálati eredményeiket a Geophysical Research Letters szaklapban publikálták.

^[2]

Úgy tűnik, hogy a napjainkban már tudományosan bizonyított ténynek tekinthető globális felmelegedés eddig nem ismert (és nem kalkulált) védekező reakciókat vált ki a természetes környezetből, újfent megerősítve, hogy  környező világunkból még mennyi mindent nem ismerünk…