Több megyei múzeum legértékesebb régészeti leleteit – többek között bronzkori használati tárgyakat és Árpád-kori kincseket – bemutató kiállítás nyílt szerdán a nyírbátori Báthori István Múzeumban.

A “Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön…” – Raktárleletek és kincsek a Dunától keletre az őskortól a 20. századig alcímet viselő tárlat lényegében az újkőkortól a 20. századig követi a tezaurálás (értékfelhalmozás, kincsképzés) történetét.

A tárlaton elsősorban a nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményeiben található leletek kaptak helyet, de a kiállítási anyagba a szegedi Móra Ferenc, a miskolci Herman Ottó és a debreceni Déri Múzeum is kölcsönzött ritkán látható tárgyakat. A szabolcsi kisváros múzeumában így megtekinthető például a csókai ásatások során megtalált újkőkori leletek egy része is.

Szabó Sarolta tájékoztatása szerint a kiállításon nem a szó köznapi értelmében vett “kincseket”, azaz színesfémeket és pénzérméket, hanem inkább a korai időkben értékesnek számító nyersanyagokból, így például az obszidiánból és rézből készült tárgyakat láthat a nagyközönség. Sok ilyen lelet maradt meg a bronzkorból is: az elsősorban használati és viseleti tárgyak, ékszerek és fegyverek régészeti szempontból jelentősek, mivel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiemelkedően sok úgynevezett bronzdepóval rendelkezik európai viszonylatban.

^[1]

A vaskorban az arany mellett az új fémből készült tárgyak, elsősorban a lószerszámok és a fegyverzet felhalmozása számított értékes kincsnek. Nem csak a pénzekről szólnak a kincsleletek, igazolja a császárkorból származó, a Nyíregyháza mellett fekvő Orosról előkerült több darabból álló ásólelet vagy a honfoglalás kori, Gégény határából előkerült leletek (több lószerszámdísz és egy karcolt díszű ezüst tálka), melyek a szakemberek elképzelése szerint a sámánszertartásokhoz köthetőek.

A tárlaton Árpád-kori ékszer- és pénzleleteket egyaránt bemutatnak, amelyeket vélhetően a fenyegető tatárjárás elől rejthették el tulajdonosaik, de már nem állt módjukban kiásni azokat. A látogatók emellett megtekinthetik az újkorból származó urai, a nyíregyházi Selyem utcai, illetve a nyíregyházi tűzoltókincseket is.

^[2]

A június 17-ig látható régészeti tárlaton a tárgyak mellett poszterek mutatják be a kincskeresés történetét, a kincsek szerepét a régészeti leletekben, a téma iránt érdeklődők pedig az illegális műkincs-kereskedelem büntetőjogi vonatkozásait is megismerhetik.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek:
Ókeresztény bazilika maradványait mosta felszínre az eső ^[3]
Báthory Erzsébet, Csejte várának hatalmas asszonya  ^[4]
Nyit a múzeumfalu Nyíregyháza-Sóstófürdőn ^[5]