Stein Aurél orientalista, Ázsia-kutató életművének újabb kötete jelent meg Ősi ösvényeken Ázsiában címmel a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra a Palatinus Könyvesház gondozásában. A bemutatót pénteken délután tartják a Millenáris parkban.

Reményi József Tamás, a kiadó főszerkesztője elmondta, hogy Stein Aurél, a magyar kultúra és tudományosság nagy alakja hosszú évtizedekig mostoha sorsú szerző volt Magyarországon, régészeti feltárásai szinte teljesen feledésbe merültek.

A Palatinus Kiadó 2007-ben Felföldi Szabolcs szegedi régész-történész gondozásában elkezdte az adósság törlesztését: elsőként a Homokba temetett városok (2007) látott napvilágot, majd a Romvárosok Ázsia sivatagjaiban (2008), később közös kötetben az Indiából Kínába, Nagy Sándor nyomában Indiába (2010) című, amelyben leírja, hogy 1926-ban miként tisztázta Nagy Sándor indiai hadjáratának pontos színhelyét és körülményeit. A következő könyv a Harmadik utam Belső-Ázsiába című volt. A most megjelent Ősi ösvényeken Ázsiában című kötet a hat könyvből álló sorozat ötödik darabja.

^[1]

A 30-as évek elején a magyar tudós amerikai körútján rendkívül sikeres előadássorozaton adott színes képet az ismeretlen, titokzatos világ történetéről, s egyben a korábbi expedíciói  élvezetes összefoglalását is nyújtotta. Az Ősi ösvényeken Ázsiában című kötet ezeknek az izgalmas előadásoknak a szövegét adja közre, itthon utoljára 1936-ban jelent meg.

A főszerkesztő ízelítőül néhány fejezetcímet sorolt a könyvből: Kínai terjeszkedés Belső-Ázsiában, Az első kutatások egy homokba temetett romhelyen, Ősi ösvényeken, a kiszáradt Lop-beltengeren át, Felfedezések egy titkos kápolnában.

Stein Aurél száz évvel ezelőtt kezdte meg belső-ázsiai kutatásait. Feltárta a Tarim-medencében az eltűnt Selyemút menti egykori gazdag városokat és munkája eredményeként a homoktengerből régi népek története bontakozott ki.

A földrajzi felfedező Budapesten, Németországban és Angliában, Oxfordban és Cambridge-ben tanult. Útjairól Angliába visszatérve megkapta a Brit Királyi Földrajzi Társaság nagy aranyérmét, több egyetem is díszdoktorává avatta. Az angol király 1912-ben lovaggá ütötte.

^[2]

Ifjúkori álma, egy afganisztáni utazás csak élete végén valósult meg. Az afgán kormány engedélyt adott a nyolcvanéves Stein Aurélnak a beutazásra. 1943-ban, Kabulba érkezése után három héttel azonban a nagy utazó váratlanul elhunyt, sírja az orientalisták zarándokhelye.

A kiadó azt tervezi, hogy a hatodik, záró kötetben közreadja Stein Aurél kisebb tanulmányait és a könyv végére a sorozatszerkesztő, Felföldi Szabolcs Stein-monográfiát ír.

Felföldi Szabolcs 37 éves szegedi tudósról Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója azt mondta, hogy Steinről szóló doktori disszertációjával fiatal kora ellenére kimagasló tudásról tett tanúbizonyságot. Az igazgató arról is beszélt, hogy az érdi múzeum kertjében áll a világon az egyetlen Stein-szobor, Domonkos Béla érdi szobrász munkája, az egyik teremben pedig őriznek tőle egy Belső-Ázsia térképet, névjegykártyát, két kisebb tanulmányt és fotót. Kubassek János Londonban, a Royal Geographical Society könyvtárában talált ismeretlen Stein-leveleket és ezeket publikálta a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok periodikában.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek:
Újratárgyalják a 385 éves boszorkánypert ^[3]
Növényekből préselték össze az első ágyat ^[4]
A keresztesek nyomában  ^[5]