A legendás uralkodók, Kleopátra és Marcus Antonius házasságából született ikerpárról vajmi keveset tudunk, gyermekkori ábrázolásuk pedig ritkaságszámba megy. Most a kairói Egyiptomi Múzeumban akadtak rá egy őket mintázó szoborra, amely eddig a raktárban porosodott.

A kairói Egyiptomi Múzeum raktárában egészen mostanáig senki nem figyelt fel a JE 46278 jelzésű, egykor valószínűleg egy épület mennyezetéhez tartozó szoborra. A faragott kődarabot még 1918-ban találták meg a Nílus mentén, a Denderai templom közelében. Senki nem gondolta, hogy történelmileg különleges jelentősége lehet – egészen idáig, amikor Giuseppina Capriotti egyiptológus, az olaszországi Nemzeti Kutatási Tanács tagja közelebbről meg nem vizsgálta.

^[1]

Capriotti rájött ugyanis, hogy a mennyezetdarab hátsó felébe vésett két gyermekalak nagy valószínűség szerint Kleopátra és Marcus Antonius ikreit, Kleopátra Szelénét és Alexandrosz Hélioszt ábrázolja. Az egyiptológus érveit és elemzését a Varsói Egyetem Polish Centre of Mediterranean Archaeology folyóiratában publikálta.

„A szobor két ruhátlan gyermekalakot ábrázol, egy fiút és egy lányt, akik egyforma magasak és két kígyó ölelésében állnak” – nyilatkozta Capriotti. –„Mindkét alak egyik kezével átöleli a mellette állót, míg másik kezével a kígyót fogja.”

Az egyiptológus észrevette, hogy a fiú napkorongot visel a fején, a lány pedig holdkorongot. A kígyók, valószínűleg kobrák, szintén képviselhetik a napot és a holdat. Mindkét korongon megtalálható Hórusz szemének szimbóluma, amely tipikus egyiptomi művészeti elemnek számít.

^[2]

„Sajnos a szobrok arca alig kivehető, de az jól látszik, hogy a fiúnak göndör haja van, feje jobb oldalán fonattal, ami jellemzően egyiptomi hagyomány. A lánynak hosszú haja van, és a korra jellemző viseletben hordja. Ez a frizura (melonenfrisur) a Ptolemaiosz-dinasztia hajviselete, különösen Kleopátráé.”

Capriotti a szobrokat összehasonlította egy másik korabeli kővésettel, amely Pakhómot, Dendera kormányzóját ábrázolja, és amely ma a detroiti Művészetek Intézetében található. „Stílusukban a szobrok nagyon hasonlítanak, például mindegyiknek kerek feje van, nagy szeme és kis álla” – nyilatkozta. Pakhóm szobrát Kr. e. 50-30 körülire datálják, ezért Capriotti arra következtetett, hogy az ikreket ábrázoló szobrot valószínűleg a Ptolemaiosz-kor végén készíthették, nem sokkal az után, hogy Marcus Antonius elismerte a gyerekeket (ez Kr. e. 37-ben történt).

Nagyon keveset tudunk Kleopátra és Marcus Antonius gyerekeiről. Az ikrek körülbelül Kr. e. 40-ben születtek, és eleinte csak Kleopátrának és Alexandrosznak hívták őket. Miután apjuk hivatalosan is elismerte rokonságukat, megkapták a Szeléné és a Héliosz neveket is. Antonius szándéka az volt, hogy Alexandrosz fiát Armenia, illetve az Eufrátesz és Indus vidéke között meghódítandó területek uralkodójává teszi. Levelet is küldött a senatusnak Rómába, hogy erősítsék meg intézkedéseit. Octavianus azonban széles közönség előtt hozta nyilvánosságra a levél tartalmát, amely a keleti despotasággal megvádolt Antonius elleni lejárató kampány része volt.

^[3]

Kleopátra és Antonius halála után Octavianus meghagyta az ikrek életét, és nővére, Octavia felelősségére bízta őket. Kleopátra Szelénét hozzáadták II. Juba numidiai majd mauretaniai királyhoz, akit még gyermekként hoztak Rómába Kr. e. 46-ban. Jubától két gyermeke született: Ptolemaiosz nevű fia örökölte a trónt, Drusilla nevű lányának sorsa pedig ismeretlen. Kleopátra Szeléné egyenrangú társa volt férjének a hatalomban – ezt mutatják a pénzérmék, amelyeknek egyik oldalán II. Juba, másik oldalán Kleopátra látható.

Forrás: Discovery News

Kapcsolódó cikkek:
Női gladiátort ábrázol a kétezer éves bronzszobor? ^[4]
Felajánlásként szolgált a mumifikált kiscica
Egyiptomi koporsófedeleket foglaltak le Izraelben ^[5]