Gombafajok DNS-alapú azonosításán dolgoztak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy nemzetközi összefogással megvalósuló kutatási program részeként.

Az egyetem tájékoztatása szerint a program célja olyan DNS-szakaszoknak meghatározása volt, amelyek mintegy “vonalkódként” használhatók különböző gombafajok azonosítására. A kutatásban az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Mikrobiológiai Tanszékének öt biológusa, valamint az ELTE két munkatársa vett részt.

A kutatás jelentőségét átfogó volta adja. A valódi gombákat szinte teljesen felölelő vizsgálat a gombák univerzális vonalkódjaként a sejtmagi riboszómális RNS-t kódoló régiót jelölte meg számos gén, illetve lókusz (az egyes gének fizikai helye a kromoszómán) összehasonlítása révén. A szegedi kutatók két nagyobb gombacsoport, a kalaposgombák (Agaricales) és a Mucoromycotina altörzs elemzésében vettek részt.

Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata, a Proceedings of National Academy of Sciences (PNAS) egyik, néhány hete megjelent számának címlapfotója is a nemzetközi kutatócsoportnak – Fungal Barcoding Consortium (Gomba Vonalkód Csoport) – a témában született közleményére hívta fel a figyelmet. A cikk szerzői között ott voltak az SZTE kutatói is.

^[1]

A szegedi kutatók az utóbbi időben több jelentős eredményt értek el a fejlődéstörténet molekuláris vizsgálata és evolúció területén. Elsőként írtak le robbanásszerű adaptív radiációt, fajképződést a gombákban, tanulmányukat egy nemzetközileg szintén elismert folyóiratban, a Systematic Biologyban közölték. Egy nemrég lezárt – az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) és a német DFG kutatási alap által is támogatott – nemzetközi együttműködés keretében pedig elvégezték a Mucoromycotina altörzs egyik legnagyobb csoportjának átfogó filogenetikai elemzését is.

A létrehozott adatsorok általános érvényű biológiai kérdések tanulmányozását is lehetővé teszik: segítségükkel például becslések készíthetők a létező, de még le nem írt fajok számáról.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek:
Magyar tudósok azonosították a szibériai mamutban talált leletet ^[2]
Európából származik a denevérjárvány ^[3]
Tőzikék milliói az ártéri vadonban  ^[4]