Első alkalommal sikerült tökéletesen megfigyelniük egy víz alatti tűzhányó heves kitörését és összeomlását kutatóknak a Csendes-óceánon.
A szakemberek hanglokátor révén alkottak képeket a Tongához közeli Monowai vulkánról egy tengerfeneket vizsgáló tavalyi kutatás során. Az eredményeket a Nature Geoscience című folyóiratban közölték. Az Oxfordi Egyetem munkatársaként dolgozó Tony Watts, a tanulmány vezető szerzője szerint a “felfedezés arra figyelmeztet, hogy a tengerfenék a korábban vélténél valószínűleg jóval dinamikusabban változik”.
Eddig nem kevesebb mint 32 ezer tengeri hegyet azonosítottak szerte a világon, és a többségükről úgy vélik a kutatók, hogy vulkanikus eredetűek. Közülük több ezer még ma is aktív lehet, de az óceáni mélység és a távolság miatt nagyon keveset sikerült eddig tanulmányozni. A Monowai vulkán vizsgálata révén azonban a kutatók egyedülálló betekintést nyerhettek az alig ismert tengeralatti világ geológiájába.
A tengerfenéken elterülő tűzhányót repülőgéppel fedezték fel 1944-ben. A következő években végzett vizsgálatok során a tengervíz elszíneződését és szeizmikus aktivitást észleltek a szakemberek a területen. Az 1978 és 2007 közötti megfigyeléseknél pedig a hegycsúcs ismétlődő növekedését és visszasüllyedését tapasztalták.
A tavaly május 14-én, majd június 1-jén és 2-án készített felvételeket összehasonlító legutóbbi elemzés szerint még ez alatt a rövid idő alatt is jelentős átalakuláson ment keresztül a hegy. A kutatóhajón utazó szakemberek először csak annyit észleltek, hogy a vulkán feletti vízterület sárgás-zöldes színűvé változott és záptojásra emlékeztető szagú gázbuborékok törtek a felszínre. A csapat tovább hajózott, ám három nappal később figyelmeztetést kaptak, miszerint a Cook-szigetek-i szeizmográfok öt napig erős vulkanikus tevékenységet észleltek a tűzhányó térségben.
“Ha a kitörés a vulkán felett ért volna minket, akkor a feltörő szikladarabok súlyosan megrongálták volna a hajótestet, ezzel jelentős veszélybe sodorva minket” – idézte a szakembert a BBC brit közszolgálati tartalomszolgáltató internetes oldala. A hajó később visszatért a helyszínre és a kutatók döbbenten tapasztalták, hogy a tűzhányó milyen jelentős változásokon esett át. Alig két hét leforgása alatt a vulkán csúcsának egy része 18,8 méterrel csökkent, míg az új lávafolyamok 79,1 méterrel növeltek egy másik területet. A legszembetűnőbb változás egy teljesen új vulkáni kúp kialakulása volt.
A kutatók eddig csak a Vezúv és a Mount St. Helens hegyek esetében tapasztaltak ennél gyorsabb ütemű változást. “A tengerfenéken zajló folyamatok mindig magukban hordozzák a szökőár kialakulásának kockázatát” – mutatott rá Watts. – Egy földrengés képes hirtelen elmozdítania a tengerfeneket. Ebben az esetben pedig öt napig tartó erős vulkanikus aktivitás során magma áradt ki a tűzhányóból, amely feltehetőleg túl lassú volt ahhoz, hogy beindítson egy szökőárat – de ebben sem lehetünk biztosak”.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkek:
A legátfogóbb 3D digitális térkép a világóceánról
Kitöréshez készülődik a Popocatépetl vulkán
Meg tudjuk rengetni a földet is
Lávaalagutakat találtak a Kilimandzsáróban
