A WWF Magyarország szerint az elmúlt tíz évben felgyorsult a magyarországi hódállomány elterjedése, számuk elérheti akár a hatszázat is.

A természetvédelmi szervezet 1996 és 2008 közötti hód-visszatelepítési programjában 234 egyedet engedtek szabadon, így az egyedszám az idei adatok alapján eléri a hatszázat.

A számlálásokat minden évben a téli időszakban kezdik el és április elejéig folytatják, mivel ebben az időszakban tudják a terepen dolgozó szakemberek a hódokat a legjobban megfigyelni. A megfigyelés koordinálását, valamint a beérkező adatok összesítését a WWF végzi.

Vannak állandó megfigyelési területeik, ilyenek a Hanság, vagy a Rába-mente, a Gemenc, és a közép-Tisza vidéke. Általában kétévente más helyszíneket is választanak, ezek az utóbbi időszakban a Mura és a Kerka határ menti szakaszai voltak. Mivel a helyszíneket főként a hódok vándorlása és a megfigyelési kapacitások határozzák meg, ezért nem képesek a munkát az egész országra kiterjedően végezni.

“Ezen kívül rendre kapunk lakossági értesítéseket is arról, hogy ki és hol látott hódot, ami azt mutatja, hogy a vízpart közelében mozgó lakosság örömmel veszi a hódok újra megjelenését a környezetükben. A WWF Magyarország tervei szerint a hódszámlálást az elkövetkező években is folytatni fogjuk” – hangsúlyozta Gruber Tamás, a WWF képviselője.

^[1]

Az eurázsiai hód Európa legnagyobb testű rágcsálója, egykor az egész kontinens folyó menti ligeterdeiben megtalálhatók voltak. A bundájáért és húsáért folytatott vadászata, valamint élőhelyei megfogyatkozása miatt a földrész szinte egész területéről eltűnt. Magyarországon a 19. század közepén látták az utolsó példányt. A visszatelepítési programok és a vándorlás eredményeként a huszadik század második felére a hódok ismét elterjedtek Európában.

Forrás: MTI
Főkép: Wikipédia ^[2]
Fotó: Wildnature.se ^[3] 

Kapcsolódó cikkek:
Késő az amuri leopárdok számára? ^[4]
Repülő orrszarvúk ^[5]
Lenyűgöző új állatfajok ^[6]
32 halott delfin ad okot az aggodalomra  ^[7]