Nyár végére látogathatóvá válnak a pécsi középkori egyetem romjai. Magyarország 1367-ben alapított első egyetemének feltárását csaknem harminc éve kezdték meg, ám a helyreállítási munkálatokra csak tavaly sikerült forrást biztosítania a nemzeti vagyonkezelőnek.

Az universitast egyébként – más európai városokkal ellentétben – nem királyi székhelyen hozták létre: ennek oka, hogy a város püspöke, Koppenbachi Vilmos vállalta a fenntartását, így egyetemtörténelmi szempontból egyedülálló a pécsi.

A középkori egyetemépületben a továbblépéshez szükséges alapismereteket adó és jogi ismereteket nyújtó jogi kar – vagyis a hét szabad művészet oktatását magában foglaló artes – és a kánonjogi fakultás működött. Fedeles Tamás, a Pécsi Tudományegyetem középkorszakértője elmondta, hogy az egykori intézmény nem is hasonlított egy maihoz.

“Két kezünkön meg tudjuk számolni, hány hallgatóról maradtak fel írásos emlékek. Az oktatás nem sok embert befogadó egyetemi épületekben folyt, hanem a most feltárthoz hasonló, kisebb házakban. A pécsi intézmény sajnálatos módon kérészéletűnek bizonyult, a püspök 1374-es halála után ugyanis sokat veszített jelentőségéből, és valamikor a XIV-XV. század fordulóján meg is szűnt” – idézte fel.

^[1]

A Zrínyi Miklós téli hadjárata idején, 1664-ben lerombolt épületegyüttes feltárása és helyreállítása 1985-ben kezdődött, és az 1990-es évek végéig tartott. A G. Sándor Mária és Gerő Győző által vezetett ásatások során sikerült meghatározni a 35 méter hosszú, 10 méter széles épület alaprajzát, miután ráleltek a nagyteremre, az aula magnára, az attól keletre és nyugatra fekvő egy-egy helyiségre, továbbá az északi oldali folyosóra.

A kutatók románkori falmaradványokat, oszloptöredékeket, szobortöredékeket, gótikus és reneszánsz emlékeket, faragványokat találtak. Az Aranyos Mária-kápolnában pedig felfedezték az egyetem fenntartója, Koppenbachi Vilmos síremlékét is.

Az 1990-es évek végén hozzáláttak az épület helyreállításához, a kivitelezés az ezredfordulón azonban forráshiány miatt abbamaradt, holott a falak már álltak, és a maradványokat megóvni hivatott tető is elkészült. Ezután a pécsi kulturális fővárosi fejlesztésekkor merült fel ismét a folytatás gondolata, ám végül nem jutott rá pénz.

^[2]

A terület tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2011-ben döntött úgy, hogy saját erőből folytatja a több mint százmillió forintos helyreállításokat, és tavaly nyáron hozzá is látott a középkori egyetem és védőépülete, az északi városfalszakaszok, valamint az Aranyos Mária-kápolna és környezete megújításához.

Zicherman Zsolt, az MNV szóvivője elmondta, hogy az egyetem épülete – néhány belső restaurátori feladattól eltekintve – készen áll. A keleti feljáró, a bástyaszerkezetek elkészültek, a kettős várfalrendszer statikai megerősítése, a középkori várfalszövet kialakítása megtörtént, és a területen már a kertészeti munkák végső fázisa zajlik.

Jelentős fejlesztési eredmény, hogy létrejött – a már meglévő északi várfalsétány folytatásaként – egy olyan belső pihenőpark, amely megjelenésében, a történelmi atmoszféra felidézésével kikapcsolódási lehetőséget nyújt. A tervező ötlete alapján megvalósult az a kilátóterasz is, amely új perspektívából mutatja meg a székesegyházat és környékét.

Az Aranyos Mária-kápolna környezetében eddig fel nem tárt középkori régészeti leletek kerültek elő, ami a műemlékvédelmi szempontok alapján a téregység újrakonstruálását hozta magával. Jelenleg tart a tervek engedélyeztetése, a nyáron pedig befejeződik a kivitelezés is.

^[3]

A műemlékegyüttes átadási időpontját a középkori egyetem alapításának évfordulójához és a város napja rendezvénysorozathoz illeszkedve szeptember elejére tűzték ki.

Mint azt az épület leendő üzemeltetője, a Zsolnay Örökségkezelő Kft. munkatársa korábban egy helyi lapnak elmondta, elsősorban prezentációk, kiállítások, előadások megtartására alkalmas helyet alakítanak majd ki a belső térben.

Forrás: MTI